A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Talán az egyik első dolog volt, amit a fényszennyezés kapcsán felismertünk, hogy a rovarokra jelentősen hatnak a mesterséges fények, bárki láthat az utcai lámpák körül köröző lepkéket. A probléma azonban ennél jóval összetettebb, az elmúlt években számtalan kutatás foglalkozott a mesterséges világítás rövid- és hosszú távú hatásaival, köztük a rovarok életét felborítóval is.

Most egy amerikai kutatócsoport, az indianai Notre Dame Egyetemen végzett vizsgálatot a betegségek sokaságát terjesztő szúnyogok körében, és arra jutottak, hogy igen jelentősen megnőtt az éjjeli csípések száma az egyébként nappal aktív egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) esetében.
A kutatók attól tartanak, hogy a világszerte egyre inkább növekvő fényszennyezés hatással lesz az olyan, e szúnyogfaj által közvetített betegségek terjedésére is, mint pl. a Zika, a sárgaláz, a dengue-láz. A kutatók a The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szakfolyóiratban közölték az eredményeiket.

„Ez valószínűleg nagyon is fontos probléma, ami felett nem szabad elsiklani” – mondta Gilles Duffield, az egyetem Biológiai Tudományok Karának adjunktusa. Az egyiptomi csípőszúnyog az evolúció során az emberrel együtt fejlődött és az ember közelségéhez alkalmazkodott, és kimondottan a mi vérünket részesíti előnyben a vadon élő állatokéval szemben. „Mivel a lakóházak közelében élnek és szaporodnak, ezért igen jó eséllyel tapasztalják meg a fényszennyezést is.”

A kutatás során laborban élő szúnyogokat vizsgáltak, amelyek természetesen biztosan nem hordoznak semmilyen kórokozót. A kutatók ilyen vizsgálatoknál a saját karjukat áldozzák fel a tudomány oltárán, most is ez történt, Samuel S. C. Rund nyújtotta a karját a szúnyogoknak nappal, és éjjel is – mesterséges megvilágítás mellett. A felmérésből az derült ki, hogy azok a szúnyogok, amelyek mesterséges fényt kaptak éjjel, kétszer annyit (a szúnyogok 59 százaléka) csíptek, mint fényszennyezésben nem részesült kontroll társaik (29 százalék).

A kutatás eredményét a járványtani szakemberek tudják majd hasznosítani a fertőzésveszély pontosabb kiszámításában, és a fertőzések elkerülésében is.
Mivel az egyiptomi csípőszúnyogra nem volt jellemző az éjjeli aktivitás, eddig nem ajánlották ellene az ágyakat védő szúnyogháló használatát. Más szúnyogfajok (Anopheles nembe tartozók) éjjel aktívak, és azok élőhelyén ajánlott a ágyat védő háló használata, azonban a fényszennyezés miatt az A. aegypti élőhelyén is hasznos védelmet nyújthat.

A kutatócsoport további vizsgálatokat tervez, amelyek során finomítják a körülményeket, például a mesterséges fény színe, intenzitása vagy időtartama szerint. Azt is szeretnék kideríteni, hogy milyen molekuláris, genetikai tulajdonságok határozzák meg azt, hogy vajon csíp-e az állat, vagy sem, ha mesterséges fényben él.