Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kb. 340 méter átmérőjű  (99942) Apophis nevű aszteroida 2004-es felfedezésekor még nem állt rendelkezésre elegendő adat a pályájáról, ezért gyorsan szárnyra kaptak a hírek a Föld közeli útja végzetes voltáról: 2029-ben, esetleg 2036-ban bolygónkba csapódhat. Azóta ugyan sokkal pontosabb adatokat kaptak a kutatók, s e két esetben kizárták a becsapódás lehetőségét, ám a rossz hírnév rajta ragadt a kisbolygón. (A 2029-es áthaladás a geostacionárius műholdak pályájánál közelebb lesz ugyan, s a kisbolygót halvány égitestként szabad szemmel is megfigyelhetjük majd Európából, de teljesen esélytelen a becsapódás.)

Nemrégiben a Hawaii Egyetem Csillagászati Intézetének kutatói új, fontos adatokat tettek közzé a kisbolygó pályája kapcsán. David Tholen, a kisbolygó 2004-es egyik felfedezője munkatársaival az Apophison a Jarkovszkij-hatást észlelték, vagyis azt, hogy a Naptól kapott hő egyenetlen kisugárzása révén igen kis mértékben módosul az égitest pályája. Ez a hatás több tényezőtől is függ, mint pl. az adott kisbolygó forgási sebessége, összetétele vagy alakja, és gyorsíthatja, de fékezheti is az adott égitestet.  Ugyan a 2029-es találkozáson nem változtatott e hatás, de a hawaii kutatók azt látták a mérési adataikból, hogy az Apophis 2068-as földközelsége viszont veszélyesebb lehet, mint eddig vélték. A hírt az Amerikai Csillagászati Társaság Bolygótudományi Részlege virtuális térben tartott konferenciáján tették közzé.

„Azt jó ideje tudjuk, hogy a 2029-es közelség idején becsapódásnak semmi esélye” – magyarázta Tholen, aki a kisbolygó mozgását annak felfedezése óta nyomon követi. „Az új megfigyeléseink, amelyeket a Subaru teleszkóppal ez évben végeztünk, elég pontosak voltak ahhoz, hogy kiderüljön belőlük a kisbolygón a Jarkovszkij-hatás. Az Apophis évente 170 méterrel távolodik el attól a pályától, amelyet pusztán a gravitáció alapján be kellene járnia, ez pedig elegendő ahhoz, hogy ne lehessen kizárni a 2068-as becsapódását.” Az esély a jelenlegi számítások alapján is rendkívül csekély, mindössze 1:250000-hez.

A pályaszámításokat a Sugárhajtás Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory) szakembere, Davide Farnocchia végezte el (ez a kutató volt, aki pl. 2019-ben a frissen felfedezett Borisov-üstökös pályája alapján is kiszámolta annak Naprendszeren kívüli eredetét).

A kisbolygó további megfigyelésével még pontosabban ki lehet majd számítani azt a pályaváltozást, amit a Jarkovszkij-hatás kivált, így jóval a kérdéses 2068-as időpont előtt kiderül, hogy vajon valóban veszélyt jelent-e a kisbolygó a Földre, vagy akkor is sikeresen elkerülheti.