Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

A NASA kutatói ciklopropenilidént fedeztek fel a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán légkörében, a molekulát eddig egyetlen égitest atmoszférájában sem mutatták ki. A szakértők szerint az egyszerű, 3 szén- és két hidrogénatomból álló molekula olyan anyagok előanyaga lehet, melyek az élet kialakulását segítik.

A csapat a chilei Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével, a hold légkörének színképét elemezve észlelték az anyagot, utóbb pedig a Cassini űrszonda adatai révén igazolták az eredményeket. Conor Nixon, a Goddard Űrközpont bolygótudósa és a tanulmány vezető szerzője meglepődött, amikor rájött, hogy ciklopropenilidénnel van dolguk. A vegyület könnyen reakcióba lép más anyagokkal, ezért csak nagyon ritkán lehet rábukkanni. A ciklopropenilidént az űrben eddig csak csillagközi felhőkben fedezték fel, vagyis olyan helyeken, ahol túl hideg van, és túl kevés a molekula a reakciókhoz.

A molekulát a hold légkörének felső, kevésbé sűrű rétegében mutatták ki, ahol kevés az egyéb vegyület. „A Titán különleges a Naprendszerben. Bebizonyosodott, hogy az új molekulák kincsesbányája” – mondta Nixon.

Az égitesttel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés az, hogy kialakulhatott-e rajta az élet. Az objektum kémiai összetételes sokban hasonlít a fiatal Földére, a mienknél négyszer sűrűbb légköre pedig bolygónkéhoz hasonlóan főként nitrogénből épül fel. A Titánon felhők és azokból csapadék képződik, felszínén főként metánból és etánból álló tavak, illetve folyók találhatóak, mélyén pedig egy sós óceán is húzódhat – ha van az égitesten élet, itt lehet érdemes keresni. Kérdéses az is, hogy a légkörből vagy a felszínről képesek-e különböző anyagok lejutni a mélyben lévő óceánba?
Bár a ciklopropenilidén nem számít az élet közvetlen építőelemének, a biológiai szempontból fontos anyagok előfutára lehet. Nixonék következő célja az, hogy kiderítsék, a vegyület miként lép reakcióba a légkör egyéb molekuláival.