Koponyatöredék árulkodik az őskori kapcsolatokról

Egy új tanulmányban Mongólia legkorábbi emberi kövületének genomját vizsgálták – számol be a Phys.org. Az eredmények alapján a 34 ezer évvel ezelőtt meghalt nő génjeinek 25 százaléka nyugat-eurázsiai eredetű, ez pedig arra utal, hogy az emberek nem sokkal azt követően elkezdtek kontinens-szerte vándorolni, hogy a modern populációk ősei megtelepedtek a földrészen.

A nő, illetve egy másik, 40 ezer éves, Kínában feltárt személy is gyenyiszovai géneket hordozott. A korai emberfaj közvetlen őseink érkezése előtt már Ázsiában élt, és a neandervölgyiekhez hasonlóan részben elkeveredett az újabb populációval.

2006-ban helyi bányászok egy koponyacsontra bukkantak a kelet-mongóliai Szalkhit-völgyben – ez az egyetlen pleisztocén kori emberi kövület, melyet az országban találtak. Eleinte a szakértők azt hitték, hogy egy neandervölgyitől, esetleg egy Homo erectustól maradt fenn a lelet, a legújabb genetikai vizsgálat azonban azt mutatja, hogy egy ázsiai és európai származású modern emberé a fosszília. Úgy tűnik, a nő távoli rokonságban állt azzal a 40 ezer éves személlyel, akinek maradványai a Peking közeli Csinjüen-barlangból kerültek elő.

Diyendo Massilani, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a modern emberek már 34 ezer éve is „kozmopoliták” voltak, a csoportok közötti interakciók Eurázsiában pedig már 35 ezer évvel ezelőtt is gyakoriak voltak. A kutatásban a szakértők egy új, az intézet által kidolgozott módszerrel elemezték a fosszíliát. Az eredmények alapján a szalkhiti és a csinjüeni emberek nemcsak neandervölgyi, hanem gyenyiszovai géneket is hordoztak.

Bjambaa Guncsinszuren, a Mongol Tudományos Akadémia kutatója szerint izgalmas látni, hogy a legkorábbi genetikailag elemzett kelet-ázsiai emberek ősei már keveredtek a gyenyiszovaiakkal. „Ez közvetlen bizonyíték arra, hogy a gyenyiszovaiak és a modern emberek több mint 40 ezer éve találkoztak, illetve elkeveredtek” – mondta a szakértő. Massilani hozzátette, érdekes módon az általuk észlelt gyenyiszovai DNS-töredékek a modern kelet-ázsiai populációknál kimutatott töredékekhez illeszkednek, az óceániaiakhoz viszont nem. Ez a többszöri, egymástól független elkeveredés nyoma lehet.