A játékelmélet segíthet az idegen civilizáció keresésében
Az univerzumban létező potenciális földön kívüli civilizációk viselkedésének megértése kulcsfontosságú lehet.
Eamonn Kerins, a Manchesteri Egyetem munkatársa olyan módszert dolgozott ki, amely az idegen intelligencia keresésében segíthet – számol be a Phys.org. A technika részben egy matematikai ágazaton, a játékelméleten alapszik.
Az értelmes földön kívüli élet kutatásának jelenleg két fő ága van. Az egyik lényege, hogy olyan jeleket keressenek az űrben, melyeket egy távoli civilizáció hozhatott létre, a másiknak pedig az, hogy lakható objektumok után kutassanak. Kerins úgy véli, a két módszert logikusan és szisztematikusan össze lehet fésülni, ebben pedig a játékelmélet segíthet. Ezen matematikai ág azzal foglalkozik, hogy hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek választása.
A kutató szerint elképzelhető, hogy az idegen civilizációk nem bocsátanak ki észlelhető jeleket, mert tartanak az azonosítástól. A szakértő azt is kiemeli, hogy amennyiben nem vagyunk egyedül az univerzumban, úgy lehetséges, hogy hozzánk hasonlóan mások is hallgatóznak. Ez vezet el a SETI (földön kívüli intelligencia keresése) ellentmondásához, egy olyan világegyetemhez, amelyben sok civilizáció keresi az intelligenciára utaló jeleket az űrben, de senki sem mer jeleket küldeni.
A játékelmélet alapján a felek megegyezhetnek abban, hogy annak kell elsőként jeleznie, aki jobban hozzáfér az információkhoz. Ilyen helyzetben a résztvevők közös nevezőjű, azaz mindenki számára felismerhető információkat használhatnak. Fontos az is, hogy a sugárzott jelek eleinte egyszerűek legyenek, például erősségük változzon, ez ugyanis segítheti az azonosítást.
Kerins tanulmányában arra jut, hogy a K2-155d jelű exobolygónál érdemes keresnünk az idegen intelligencia nyomait. Ennek oka az, hogy az objektum mai tudásunk alapján barátságosnak tűnik, ráadásul a Földről jobban látható, mint fordítva. Ez azt jelenti, hogy mi férünk hozzá több információhoz, így érdemes lehet jeleket küldenünk, hogy aztán figyelhessük az esetleges választ.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
