A játékelmélet segíthet az idegen civilizáció keresésében
Az univerzumban létező potenciális földön kívüli civilizációk viselkedésének megértése kulcsfontosságú lehet.
Eamonn Kerins, a Manchesteri Egyetem munkatársa olyan módszert dolgozott ki, amely az idegen intelligencia keresésében segíthet – számol be a Phys.org. A technika részben egy matematikai ágazaton, a játékelméleten alapszik.
Az értelmes földön kívüli élet kutatásának jelenleg két fő ága van. Az egyik lényege, hogy olyan jeleket keressenek az űrben, melyeket egy távoli civilizáció hozhatott létre, a másiknak pedig az, hogy lakható objektumok után kutassanak. Kerins úgy véli, a két módszert logikusan és szisztematikusan össze lehet fésülni, ebben pedig a játékelmélet segíthet. Ezen matematikai ág azzal foglalkozik, hogy hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek választása.
A kutató szerint elképzelhető, hogy az idegen civilizációk nem bocsátanak ki észlelhető jeleket, mert tartanak az azonosítástól. A szakértő azt is kiemeli, hogy amennyiben nem vagyunk egyedül az univerzumban, úgy lehetséges, hogy hozzánk hasonlóan mások is hallgatóznak. Ez vezet el a SETI (földön kívüli intelligencia keresése) ellentmondásához, egy olyan világegyetemhez, amelyben sok civilizáció keresi az intelligenciára utaló jeleket az űrben, de senki sem mer jeleket küldeni.
A játékelmélet alapján a felek megegyezhetnek abban, hogy annak kell elsőként jeleznie, aki jobban hozzáfér az információkhoz. Ilyen helyzetben a résztvevők közös nevezőjű, azaz mindenki számára felismerhető információkat használhatnak. Fontos az is, hogy a sugárzott jelek eleinte egyszerűek legyenek, például erősségük változzon, ez ugyanis segítheti az azonosítást.
Kerins tanulmányában arra jut, hogy a K2-155d jelű exobolygónál érdemes keresnünk az idegen intelligencia nyomait. Ennek oka az, hogy az objektum mai tudásunk alapján barátságosnak tűnik, ráadásul a Földről jobban látható, mint fordítva. Ez azt jelenti, hogy mi férünk hozzá több információhoz, így érdemes lehet jeleket küldenünk, hogy aztán figyelhessük az esetleges választ.
Évente 44 órával kevesebbet alszunk a klímaváltozás miatt
A fülledt, forró nyári éjszakákon, főként a nagyvárosokban már most is megtapasztalhattuk, mennyire nehéz is a pihentető alvás – egy új kutatás számszerűsítette is a helyzetet.
Svájci cetek
Svájcban 20 millió éve nem az Alpok hegyeit, hanem hullámzó tengert találtunk volna, s egy új kutatás az ebben élt cetfélék csontjait vizsgálta meg.
Magyar fejlesztésű vízszimatoló indulhat a Holdra
Két év fejlesztés és prototípuskészítés után a Puli Space Technologies 2022 májusában elnyerte a „Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét – a folytatás” verseny második helyezését.
A múlt szárnyas óriásai
Egy új kutatás azt mérte fel, vajon a valaha élt legnagyobb röpképes pteroszauruszok és madarak miként emelkedtek fel a talajról, és tudtak-e vitorlázva repülni.
A James Webb-űrteleszkóp a Naprendszert is figyeli
Az űrteleszkóp műszereinek beállítása a végéhez közeledik, azonban a távoli világok mellett a Föld bolygótestvéreit is megfigyelheti majd.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
