Faházakkal csökkenthetnénk kibocsátásunkat
Bele sem gondolunk, de épületeink az emisszió közel egyharmadáért felelősek, a kibocsátás ráadásul már a használatbavétel előtt is jelentős.
Európában évente mintegy 190 millió négyzetmétert építenek be, az érték minden évben nagyjából 1 százalékkal nő. A finnországi Aalto Egyetem és a Finn Környezetvédelmi Intézet csapata szerint a fára való átállás jelentősen csökkenthetné az építkezések környezeti hatásait – olvasható az EurekAlerten megjelent közleményben. Amennyiben az új lakóházak 80 százalékát fából építenék Európában, az épületek 55 millió tonna szén-dioxidot tudnának elraktározni évente. Ez nagyjából az európai cementipar éves emissziójának 47 százalékával egyenlő.
Ali Amiri, az Aalto Egyetem doktorandusza szerint ez az első alkalom, amikor különböző forgatókönyvek alapján mérték fel az európai fás építkezések szénelraktározó képességét. A szakértő hozzátette, bíznak benne, hogy tanulmányuk hatására nőni fog a fából készített struktúrák aránya a kontinensen.
A kutatók 50 korábbi esettanulmány adatait használták fel, és három csoportba osztották az épületeket a felhasznált fa mennyisége alapján. A legalacsonyabb kategóriájú házak négyzetméterenként 100 kilogramm szén-dioxidot tudtak elraktározni, míg a középső 200-at, a legmagasabb pedig 300 kilót. Úgy tűnik, a fa típusa nem, csupán a térfogata befolyásolta az értéket. A csapat azt is modellezte, miként csökkenthetné Európa 2040-ig 55 millió tonnával a kibocsátást. Amennyiben 2020-ban az új lakóépületek 10 százalékát a 100 kilogrammos kategóriának megfelelően hozzák létre, úgy 2040-ig 80 százalékra kellene nőnie a faépületek arányának. A magasabb kategória használata gyorsíthatja a folyamatot.
Az épületek kibocsátásnak csökkentésekor a fókusz eddig az energiarendszereken volt. Az új vizsgálat azt bizonyítja, hogy a felhasznált alapanyagok is kulcsfontosságúak lehetnek, fontos azonban, hogy a fát fenntartható módon szerezzék be.
Lassabban öregednek az olimpikonok
Magyar szakértők részvételével folytattak vizsgálatot.
Gyors vándorlásba kezdtek az ökoszisztémák
A változások immár nem évezredekben, hanem sokkal rövidebb időszakokban mérhetőek.
Így hat a termékenységre a klímaváltozás
Úgy tűnik, a hőhullámok többek között a fogantatásokra is hatnak.
Új rákkezelési módszereket vezetnek be itthon
A Szegedi Tudományegyetem hazai szinten kiemelt szerepet tölt be az innovatív rákkezelésben.
A mesterséges intelligencia valós idejű jelnyelvi tolmács lehet
A hallássérültek számára hatalmas előrelépés volna egy olyan applikáció, amely az általuk jelnyelven elmondottakat mások számára érthető szöveggé alakítaná.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
