National Geographic Magyarország

A csontokra 1987-ben bukkantak rá, a 70 százalékos teljességű maradvány az ötödik legteljesebb T. rex a világon.

A felfedezője, Stan Sacrison után csak Stan néven ismert dinoszaurusz a jó állapota miatt igen kedvelt, számtalan másolata látható világszerte, múzeumokban. Azonban az eredeti csontokat nemrégiben árverésre bocsátotta a tulajdonos dél-dakotai Black Hills Intézet, a Christie’s pedig 31,8 millió dolláros áron adta el nemrégiben a csontvázat, számolt be a Smithsonian Magazine. Ezzel Stan lett a világ legdrágább dinoszaurusza, az elődje ugyanezen dakotai cég tulajdonában volt, a Sue nevű példány, amelyet 1997-ben a chicagói Field Museum vásárolt meg 8,36 millió dollárért, azonban ehhez világcégek, mint pl. a Disney, anyagi támogatása kellett. Önállóan egyetlen tudományos intézmény sem képes sok millió dollárt kiadni egy ősmaradványért.

Európai fül számára igen furán hangzik, hogy egy magáncég birtokoljon egy fosszíliát, és azt ráadásul el is adja, hiszen nálunk a kövületek is természeti örökségnek számítanak, s állami tulajdont képeznek, és épp ezért a tudományos kutatások céljaira is jól használhatóak. Az USA-ban állami területen talált kövületeket megfelelő engedélyek birtokában kutatók emelhetnek csak ki, és a kiemelés után is a közvagyon részét képezik, s e célokra kijelölt múzeumok, intézmények őrzik. Azonban jelentősen eltér a jogi helyzet magánterület esetén, ott a fosszília azé, akinek a területéről előkerült, szerencsés esetben a megtaláló megegyezik egy tudományos intézménnyel, múzeummal, de ha ahhoz van kedve, akár össze is zúzhatja a földbirtokán talált csontmaradványokat… Azonban, mint azt Stan példája is mutatja, nem minden esetben a múzeumok, vagy más tudományos célú intézmények jönnek ki jól ezekből az esetekből. Bár a csontváz kiemelése és összeállítása nem volt olcsó mulatság volt, ezt az eladó cég finanszírozta, a 31,8 millió dolláros csillagászati összeg már olyan, hogy megkérdőjelezhető, vajon ha így folytatódik, lesz-e olyan múzeum, amely fosszíliát tud vásárolni?

Egy kanadai paleontológus kutató, David Evans, Twitteren közzé tett számítása szerint, ha a Stanért adott közel 32 millió dolláros árat 4 százalékos kamattal befektették volna, akkor évente 80 egyedi, hat hetes tudományos expedíciót lehetne finanszírozni belőle, egészen addig, míg a befektetést meg nem szüntetik, mondhatni, örök időkig.

Az árverést követően is névtelen maradt a vásárló, így nem derült ki, kihez került a hatalmas tudományos jelentőségű ősmaradvány, vajon van-e esély rá, hogy múzeumban kössön ki, vagy valakinek a nappaliját fogja díszíteni? Évről évre újabb kövületek kerülnek árverésre, s ez azért aggasztó, mert úgy tűnik, egyre inkább csak a pénz lehetőségét látják meg a földtulajdonosok a kövületekben. A paleontológusok szerint a magánkézbe került ősmaradványokat a tudomány számára elveszettnek lehet nyilvánítani…

Az anyagi vonzatuk miatt a fosszíliák jelentős része a feketepiacon köt ki, és innen magángyűjtőkhöz kerülnek a kutatóműhelyek helyett, az ilyen hivatalos, és nyilvános árverések, amelyen Stan is elkelt, csak a jéghegy csúcsát jelentik. A dinoszauruszok mindig is többet jelentettek a puszta fosszíliánál, hírnevet, pénzt, például Andrew Carnegie iparmágnás a róla elnevezett dinoszauruszt, a Diplodocus carnegii-t, a szintén róla elnevezett (és általa létrehozott) pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeum fő tárgyaként kívánta kiállítani.

Arra szinte semmi esély sincs, hogy az USA, más országokhoz hasonlóan nemzeti örökség részévé tegye a magánterületen talált fosszíliákat, és teljesen érthető az is, ha egy tulajdonos életmódját gyökeresen megváltoztató lehetőséget lát egy hasonló leletben. Szerencsére vannak még olyanok, akiket érdekel a kövületek tudományos jelentősége, így azokat megfelelő intézményeknek adják. Azonban valószínűleg nem Stan esete volt az utolsó csillagászati összegű ősmaradvány-eladás.

Stan csontvázának másolatát potom 120.000 dollárért bárki megvásárolhatja a Black Hills Intézettől.

#ősmaradvány #T. rex