Az önvezető autók megváltoztatják a civilizációban élő emberek életét

Egyelőre talán nehéz elképzelni az autónkról, hogy képes önállóan működni, döntéseket hozni és más járművekkel is kommunikálni például a menetidőkkel vagy az útviszonyokkal kapcsolatban. Első hallásra inkább filmbe illő jelenetnek tűnik, amikor már az gépkocsié a teljes irányítás, ami biztonságosan fékez, gyorsít és kormányoz, miközben háztól házig szállítja az utasokat és a sofőr akár egy értekezletet is megtarthat közben.

A jövő technológiája olyannyira kopogtat az ajtónkon, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Önvezető Jármű Társadalomtudományi Kutatócsoportjának tagjai elektroneurográfiai és szemkamerás méréseket végeztek, hogy feltérképezzék az önvezető autóban átélt neurológiai folyamatokat – arra voltak kíváncsiak, hogy mi zajlik ilyenkor az agyunkban.

„Életem meghatározó élménye volt, amikor az Egyesült Államokban egy önvezető autóban utaztam: az érzést lehetetlen kérdőíven vagy egyéb megkérdezéses módszerekkel visszaadni: egyszerre bizarr és fantasztikus. Ezért kell inkább megpróbálnunk megmérni”– emlékezett vissza Dr. Lukovics Miklós, az egyetem Gazdaságtudományi Karának kutatója, aki társaival és a Bölcsészettudományi Kar tudósaival együtt vállalkozott a világszinten is egyedülálló mérésre hazánkban.

A magyar szakemberek több hónapnyi előkészület és előzetes tesztelés után úgy vizsgálták az önvezető autóval kapcsolatos benyomásokat, hogy az alanyoktól nem kérdeztek semmit. Ehelyett elektródákat és szemkamerát helyeztek rájuk, majd beültették őket egy önvezető autóba, és a Szegedi Repülőtér lezárt kifutópályájának biztonságos környezetében rögzítették az utazás közben átélt reakciókat, hogy később tudják elemezni azokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy a tesztalanyok hogyan élik meg, ha az autó saját magától elindul, lassít, fordul. A kormánykerék közben úgy forgott, hogy azt nem forgatta senki. Az eredmény megdöbbentő.

Az általuk kidolgozott mérési módszer objektíven mérte a reakciókat: az agyi hullámokból és a szemmozgásból nyert adatokból a műszerek előtt nem maradt titokban amikor az önkéntesek féltek, izgultak, vagy hogy milyen körülmények között érezték jól magukat az önvezető autóban. Ezek a hazai eredmények kiemelten fontos információkat szolgáltathatnak az önvezető technológiák véglegesítéséhez, hiszen segítségükkel például javítható a komfortérzet a járműben.

Dr. Majó-Petri Zoltán, az egyetem másik kutatója jelenleg leginkább abban látja a legkomolyabb kihívást, hogy az önvezető technológia sokkal előbbre tart, mint a társadalom felkészültsége. Ahogy fogalmazott: „márpedig lehet akármilyen jó a technológia, ha ezt mi, emberek nem fogadjuk be”. A tudósok saját felmérése ugyanis megerősítette, hogy az önvezető autók megítélése nagyon ellentétes: az emberek vagy nagyon várják vagy rendkívül elutasítóak ezzel a járműtechnológiai fejlesztéssel kapcsolatban.

„Az önvezető járművek megjelenésével az intelligens technológiának köszönhetően eltűnnének a közlekedési dugók, és miután minden eddiginél jobb feltételei lennének a közösségi autómegosztásnak (egy-egy kocsit többen is használnak, ezért nincs fenntartási, üzemeltetési költség), a garázs területét így például hozzá tudnánk csatolni a házhoz és kialakíthatnánk ott például egy edzőtermet. Az önvezető járművekkel nagyobb zöld területek lennének a településeken, nem kellene rengeteg időt a vezetéssel töltenünk és gondoljunk bele: eltűnne az életünkből a szervizköltség fogalma” – sorolta az új, autonóm technológia előnyeit Dr. Lukovics Miklós és hozzáfűzve, a futurisztikus jövő sokkal közelebb van, mint gondolnánk.

Ahogy arra BBC weboldalán is olvasható: a világ vezető autógyártói közé tartozó Tesla saját bevallása szerint már „nagyon közel jár az emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez”.

Rengeteg azonban még a kérdőjel, míg újságot olvashatunk vagy pihenhetünk a volán mögött. Nem tudni például, kié lesz a felelősség baleset esetén, ha nem a sofőré az irányítás; vagy hogy szüksége van-e jogosítványra annak, aki egy önvezető autóval szeretne közlekedni. Az azonban biztos, hogy használatukhoz radikálisan át kell alakítani a jogszabályi környezetet, de az utak infrastruktúráját (kátyúk, útburkolati jelek és útjelző táblák láthatósága) és az autók gyártásához kapcsolódó szabványokat is.

Ha ez a jövő tényleg csak egy lépésre van tőlünk, akkor érdemes minél hamarabb cselekednünk.

Írta: Jeki Gabriella