Parányi műholdaké a jövő

Az utóbbi időkben komoly átalakulás kezdődött az űriparban: egyre meghatározóbbá válnak a parányi műholdak, az úgynevezett CubeSatok.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) régóta üzemel űrbeli laboratóriumként, az elmúlt egy évtizedben azonban az űripar számára is kulcsfontosságúvá váltak a CubeSatok – írja a NASA a témáról szóló bejegyzésében. Ezek a kis műholdak egy-egy egysége 10-szer 10-szer 10 centiméteres, az ilyen szerkezetek pedig a hagyományos űreszközökhöz képest rendkívül olcsónak számítanak – mindemellett igen jó minőségű műszereket képesek szállítani.
Az ISS-ről elindított első CubeSatokat 2012-ben szó szerint kidobták az űrbe az orosz űrhajósok. Utóbb a Nanoracks amerikai vállalat kiépített egy komolyabb indítórendszert az űrállomáson, ez pedig óriási változást hozott el az ISS életében.
Mike Read, az űrállomás üzleti és gazdasági fejlődésért felelős vezetője szerint a Nanoracks egyik első ügyfele, a Planet a Földről akart nagy felbontású képeket készíteni. A CubeSatok előnye, hogy olcsón egyszerre többet is fel lehet bocsátani, így a bolygó szinte egészére ráláthatnak az üzemeltetők. A Planet viszonylag rövid idő alatt a CubeSatok több generációját is elindította a Nemzetközi Űrállomásról, ezzel bizonyítva a technológia életképességét. A vállalat flottája jelenleg mintegy 150 műholdból áll, a cég pedig kis stratupból egy 500 fős vállalattá nőtte ki magát.
Napjainkra egyre több cég kezdett el CubeSatokkal foglalkozni – köztük van egyébként a magyar C3S is –, de a kutatóintézetek, egyetemek és nonprofit szervezetek is rengeteg kisműholdas projektben vesznek részt. A szerkezetek az internet-szolgáltatástól a meteorológiáig számos területen alkalmazhatóak. Sőt, a NASA Insight leszállóegységének kísérőmissziójaként két éve az első bolygóközi CubeSat-küldetések is elindultak.