Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

Alig egy hét van hátra a Hajabusza-2 küldetésének befejezéséig, 2020. december 6-án az Adelaide-től 450 kilométerre északkeletre lévő Woomera Tiltott Terület sivatagi régió, és az ausztrál hadsereg birtokában lévő bázis területén ér majd földet a szonda hazatérő kapszulája. A szonda még 2019. februárjában gyűjtött be a rizsgolyóra hasonlító Ryugu kisbolygó felszínéről kőzetmintát.

A szonda több hajtóműmanőver révén áll rá arra a pályára, amelyből majd útra bocsáthatja a kőzetmintát tartalmazó visszatérő kapszulát, a TCM-3 jelű manőverre november 26-án került sor, kb. 4,5 millió kilométerre bolygónktól. A Hawaii-n működő Subaru (Fiastyúk) óriásteleszkóp még ezt megelőzően, november 20-án készített felvételt a hazafelé igyekvő szondáról. (A kész kép 5 darab, egyenként 3 perces felvétel összegzésével született.) Erre az adott lehetőséget, hogy az előre meghatározott tudományos megfigyelési projektek közt akadt pár perc üresjárata a teleszkópnak. A Subaru ezt megelőzően magát a Ryugu kisbolygót is lefotózta, illetve a most visszatérő szonda elődjét, a még sorszám nélküli Hajabuszát, amely az Itokawa kisbolygóról hozott haza néhány szemcsényi mintát. A szonda teste mindössze 1,5 méteres, a napelemtáblái 4 x 6 méteresek, ezt fotózta 5,8 millió kilométer távolságból az óriásteleszkóp!

A szondáról a mintát hordozó kapszula, amelyet japánul „kincses doboz” néven emlegetnek, december 5-én válik majd le, és 6-án, helyi időben hajnal 4 körül landol az ausztrál sivatagban. Maga a szonda nem lép be a Föld légkörébe, hanem elrepül bolygónk mellett, és további tudományos méréseket végez majd.

A kapszula hazajuttatását és a szonda kitérő manőverét részletező ábra.

Forrás: jaxa

A szonda pillanatnyi helyzetét és Földtől való távolságát, sebességét és más aktuális adatait az üzemeltető JAXA (Japán Űrhivatal) honlapján követhetjük. Az ügynökség felhívta az ausztrál lakosok figyelmét arra is, hogy mikor és hol nézhetik majd meg az éjszakai égboltjukon tűzgömbként átszáguldó, mindössze 40 centis kapszulát, s ehhez még egy mobil applikációt is készítettek. Az égbolton kb. másfél perc alatt végigvonuló kapszula nagyon fényes lesz a visszatérés során, így még a hízó Hold fénye mellett is igen feltűnő látványt nyújt a megfigyelőknek. Természetesen a JAXA maga is a helyszínen lesz és felvételeket készít a visszatérő egységről, amelyet később (reméljük, minél hamarabb), mi is láthatunk majd!

A Hajabusza-2 következő feladata is egy kisbolygóhoz vezeti a szondát, a 2031-ig meghosszabbított küldetésben az 1998 KY26 jelű, mindössze 30 méter átmérőjű Apollo-típusba tartozó aszteroidához repül. Útközben, 2026-ban egy másik, jóval nagyobb, 9,5 km átmérőjű kisbolygó, a 2001 CC21 jelű mellett is elrepül, és ezen túl méréseket végez az állatövi fényt létrehozó porszemcséken, azok űrbéli eloszlásán is.

A 1998 KY26 megfigyelése különleges kihívás lesz, mivel a kisbolygó tengelyforgási ideje alig 10 perces (ezzel a rekorderek közt van Naprendszerünkben). A kutatókat leginkább az érdekli, hogy egy ekkora égitest miként marad egyben, hogyhogy nem esik szét? Ennek pedig azért van jelentősége, mert hasonló kisbolygók Földünket is meglátogatják időnként, összevetésül: a 2013-as cseljabinszki meteoritként elhíresült égitest egy kb. 19 méter átmérőjű, szintén Apollo-típusú kisbolygó volt, mielőtt a Föld légkörébe lépve szétdarabolódott. Az ilyen égitestek közeli megfigyelése a becsapódások elleni védekezésünkhöz ad hasznos információkat.