Sikeresen landolt a kínai mintagyűjtő holdszonda

2020. december 1-jén, magyar idő szerint délután 16:11-kor (pekingi időben 23:11-kor), a Kínai Űrügynökség (CNSA) jelentése szerint a terveknek megfelelően leszállt a Holdon a Csang’e 5. A leszállás helyszíne a Hold északi szélessége 43,1 foka, és nyugati hosszúsága 51,8 foka volt, ami, ha pontos az adat, az előzetesen célpontként jelzett Mons Rümker vulkáni komplexumától kb. 150 kilométerrel távolabb esik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem pontosan ott landoltak, ahol akartak, lehet, hogy a célpont bejelentett helyét tágan kell értelmezni. Egyetlen „gyanús” körülmény, hogy 16:12-re várták a landolást, ami így egy perccel hamarabb bekövetkezett, ezért az is elképzelhető (de ez csak feltételezés!!!), hogy a tervezettnél jobban lefékeződött a leszállóegység és ezért már nem jutott el a kijelölt célpontig. Sajnos nincs elég információ a manőverekről ahhoz, hogy ezt kívülállóként el lehessen dönteni.

A szonda a landolást követően nekilátott fő feladatának, a kőzetminta begyűjtésének. Mindössze két napig élvezi majd a Hold alacsony gravitációját, csütörtökön, a tervek szerint két kilónyi holdkőzettel megpakolva, indul is vissza a Földre, 44 évvel a legutolsó holdkőzetminták beérkezését követően, december közepére hazaér.

A leszállás manővereit kínai idő szerint 22:57-kor kezdte meg a szonda, a leszálló és vele visszatérő egység 7500 newton tolóerejű fékezőrakétája révén, 15 kilométeres Hold feletti magasságból indult a felszín felé. Amikor az űrjármű elérte a 2,5 kilométeres magasságot, kiigazította a helyzetét, majd tovább ereszkedett a felszín felé. A hajtóművek segítségével végrehajtott manőverek során a szonda kamerája felvételeket is készített, s ezeket a fedélzeti számítógépe segítségével vizsgálta. A vizsgálatok alapján pontosította a leszállás helyét a szonda, a leszállóhely biztonságos volta függvényében, elkerülve a nagy sziklákat és hasonló veszélyforrásokat.

Mintegy 100 méteres felszín feletti magasságban a leszállóegység megállt, s lebegő üzemmódban gyors mérésekkel véglegesítette a biztonságos leszállásra alkalmas felszíni pont helyét, majd lassú, állandó sebességgel megközelítette a felszínt. Pár méteres magasságban a hajtóművek kikapcsolását követően a leszállóegység a holdi talajra ereszkedett, pekingi idő szerint 23:11-kor.
Ezzel a Csang’e 5 a harmadik űrjármű lett, amely a 21. században sikeresen landolt a Holdon.

A négy szerkezeti elemből álló Csang’e 5 november 24-én startolt a kínai Hajnan szigetén lévő űrkikötőből. A Hold körüli pályára állást követően különvált a leszálló-visszatérő egység (amely most landolt), és a keringő-földi landolást végző egységek kettőse. Ez utóbbi jelenleg 200 km magasságban kering a Hold körül.
Csütörtökön, amint a megfelelő kőzetmintát begyűjtötte a leszállóegység, a felszínről a keringő egységig tartó útra a visszatérő egysége 3000 newton tolóerejű rakétája segítségével emelkedik fel, azután randevúzik a keringő egységgel. Dokkolás után a mintákat a földi landolást végző kapszulába helyezi az űrjármű automatikája, majd leválik a keringő-földi visszatérő egység párosáról, amely ezt követően fog a Földre indulni. Ha sikeres lesz az igen sok nehéz részletet tartalmazó automatikus manőver, Kína lesz a harmadik olyan ország az USA és a volt Szovjetunió után, amely saját maga hozott vissza kőzetmintát a Holdról.

Időközben megérkezett a sikeres mintavétel híre is, a fúró és a robotkar működéséről a kínai televízió is beszámolt, s láthatjuk, amint a kisebb darabokból álló kőzetminta a visszatérő egységen lévő tartályba hullik. Ezzel a szonda a küldetése fő elemét teljesítette, persze a visszatérés bonyolultabb műveletek java még hátra van, azonban az eddigiek alapján egyre inkább bízhatunk a sikerben.