Vince, Artúr2021. január 22., péntek
Tudomány

A harmadik generációs vakcinák sikerességéről

2020.12.10.NG
National Geographic Magyarország

A modern kori tudomány legnagyobb vívmánya, hogy az emberiség képes tömeges megbetegedéseket és járványokat megelőzni oltások segítségével.

Forrás: Getty Images

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa a vakcinák történetének új mérföldkövéről számol be az mta.hu oldalon.

Az a tény, hogy a SARS-CoV-2 vírus genetikai kódjának januári megismerését követően 10 hónappal már engedélyezett vakcina készülhetett, az új technológiák sikerességének köszönhető. A járványok elleni küzdelem és a vakcinák történetének egyik mérföldkövét jelöli ki a modern vakcinatechnológiák előretörése a mostani világjárvány során. Természetesen a SARS-CoV-2 által okozott pandémia soha ezelőtt nem tapasztalt igényt támaszt a biztonságos és hatásos vakcina kifejlesztésére, így nem meglepő, hogy nem csupán a harmadik generációs vakcinák, hanem az összes ismert vakcinafejlesztési technológia is képviselteti magát a fejlesztési versenyben.

Első generációs vakcinák
Idesorolható minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust használják fel az immunrendszer serkentésére. Alapvetően két csoportot különíthetünk el: az elölt (inaktivált) kórokozóra és a gyengített (attenuált) kórokozóra épülő vakcinát. Az attenuált vakcinák legismertebb példája az MMR- (morbilli-mumps-rubeola) vakcina, míg az elölt kórokozót tartalmazó vakcinára a Hepatitis A vagy a Rabies (veszettség) elleni oltás.

Második generációs vakcinák
Idesoroljuk a molekuláris biológia eszközeivel létrehozott olyan vakcinákat, amelyek főként a fehérjetisztítási eljárások és a nagyüzemi in vitro gyártási folyamatok erősödésének köszönhetően fejlődhettek ki. Ebben az esetben a vírus genetikai anyaga nélküli, immunogenitásban hatásos fehérjéket használnak. Ez jelenthet fehérjealegység-vakcinát, melyre kiváló példa a Hepatitis B elleni vakcina. Egy másik csoportjukat a vírusszerű részecskén (virus like particle, VLP) alapuló vakcinák alkotják, amelyekben a vírus teljes értékű és hiánytalan fehérjestruktúráját használják fel a replikációhoz szükséges genetikai örökítőanyag nélkül. Ezen a technológián alapul a humán-papillomavírus elleni vakcina is.

Harmadik generációs vakcinák
A technológia alapját az a megközelítés adja, hogy az immunogenitásban szerepet játszó kulcsfehérje vagy kulcsfehérjék elkészítését a szervezetre kell bízni, mivel csupán a fehérje előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be a szervezetbe.
A molekuláris biológia és nanomedicina elmúlt évtizedben tapasztalt nagy fokú fejlődése tette lehetővé a nukleinsav-alapú vakcinák ilyen mértékű előretörését a mostani járványban, különösen a rendkívüli tisztaságú nukleinsav előállítása és a bejuttatásához szükséges nanopartikulum, például lipid-nanorészecske technológiai fejlődése. Ezzel a technológiai megoldással a világon elsőként a SARS-CoV-2 kapcsán várhatóak az engedélyezett vakcinák, melyek közül a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú vakcináját Nagy-Britanniában a hatóságok 2020. december 2-án engedélyezték.
A harmadik generációs vakcinatechnológiák egy másik csoportját a vektorvakcinák képezik. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént.
A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata, számos fejlesztő alkalmazza ezt a technológiát. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) egy harmadik generációs, adenovírus-alapú vakcinát fejlesztett. Ebben az esetben a vakcina két dózisában két különböző adenovírus-vektort alkalmaznak (Ad5 és Ad26). Az Oxford/AstraZeneca által fejlesztett vakcina egy csimpánzadenovírus-vektort tartalmazó, modern konstrukció. Egy másik, klinikai tesztelési fázisban lévő vakcinajelölt (Merck /Themis Bioscience /Institut Pasteur) a kanyaróvírus egyik laboratóriumi gyengített törzsét használja vektorként. A vírusvektorokon alapuló technológiai megoldás abban a különleges helyzetben van, hogy éppen a COVID-19-világjárvány előtt, 2019 szeptemberében engedélyezték az Ebola-vírus-ellenes Ad26.ZEBOV/MVA-BN-Filo vakcinát, amely jelenleg is használatban van a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló Ebola-járvány megfékezésében.
2020 novemberében sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák hatékonyságáról szóló bejelentések. A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinái 95 százalék körüli hatékonyságot mutattak, az AstraZeneca vektoralapú fejlesztése összességében 70 százalékos, ugyanezen kategóriában az orosz Gamaleya Intézet vakcinája pedig 92 százalékos hatékonyságot produkált. Ezek rendkívül biztató adatok. Összességében elmondható, hogy az úgynevezett harmadik generációs vakcinák a fejlesztési verseny legsikeresebb képviselői.

A hatékonyságon felül a közeljövőben a gyakorlati kérdések – gyártási kapacitás, disztribúció és logisztikai lehetőségek – megoldása válik egyre sürgetőbbé.
Az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna 2021-ben 5,3 milliárd adag gyártását tervezi, ami az AstraZeneca vakcinájának dozírozásától függően 2,6–3,1 milliárd ember számára elegendő mennyiség. Ehhez az orosz Gamaleya Intézet további 500 millió, külföldre szánt adagot tervez piacra juttatni. Ezek a számok igazolják leginkább a harmadik generációs vakcinák sikerességét – jelenleg a piacra szánt készítmények döntő többségét ezek a technológiák biztosítják.
Jelen állás szerint az Európai Unió 27 tagállama és 5 másik fejlett ország a rendelkezésre álló mennyiség nagyjából felét már lekötötte. Annak fényében, hogy ez a Föld lakosságának csak 13 százalékát fedi le, komoly aggályok merülhetnek fel a járvány hatékony kezelését illetően. Az egyenlő mértékű és kiegyensúlyozott elosztás érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (Gavi, the Vaccine Alliance) és a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) létrehozta a COVAX platformot, amely a fejlesztést, gyártást és elosztást hivatott világméretű szakmai koordináció alá vonni. Ez idáig 184 ország csatlakozott hozzá. A járvány hatékony megfékezéséhez egy nemzeteken átívelő fejlesztési és elosztási sémára van szükség. Az egyik fő célkitűzés az, hogy 2021-ben legalább 2 milliárd adag biztonságos és hatásos vakcina álljon rendelkezésre, amely megfelelő elosztásban a leginkább veszélyeztetett populációs csoportoknak nyújthatna védelmet. A vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírek erősen befolyásolják a rendelkezésre álló készítmények mennyiségi elosztását. A COVAX platform ellenére félő, hogy az elosztás nem szakmai szempontok, hanem nemzeti érdekek mentén történik majd.

Hozzászólások

Áthelyeződik az esőerdők öve a klímaváltozással

Áthelyeződik az esőerdők öve a klímaváltozással

Az előrejelzés szerint 2100-ra a biodiverzitást és az élelmiszer-biztonságot is befolyásolja majd az Egyenlítővel nagyjából egy sávban lévő trópusi esőerdők övezetét érintő változás.

Felmérték, milyen mély lehet a Titan legnagyobb tengere

Felmérték, milyen mély lehet a Titan legnagyobb tengere

A Szaturnusz legnagyobb holdjának sárgás atmoszférája alatt rejlik a Kraken Mare nevű metántó.

Botanikusok elkészítik a gigantikus dögszagú virágok családfáját

Botanikusok elkészítik a gigantikus dögszagú virágok családfáját

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Tovább élhettek a mamutok Yukon területén, mint hittük

Tovább élhettek a mamutok Yukon területén, mint hittük

A korábbi, csontmaradványokon alapuló adatok szerint a jégkori óriások kb.12 ezer éve pusztultak ki Yukon területéről.

Tízezrek életét menthetnénk meg a tiszta levegővel

Tízezrek életét menthetnénk meg a tiszta levegővel

Európa városaiban még mindig nagyon komoly problémát okoz a légszennyezés.

National Geographic 2021. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket