Miért hemperegnek lócitromba télen a pandák?

Fuven Vej, a Kínai Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének biológusa 2007-ben látta először, amint egy panda ezt a fura tevékenységet végzi: a panda, amint rátalált a halom lócitromra, azonnal elkezdett hemperegni benne, s abba se hagyta, míg az egész bundája teljesen barnává nem vált. Azóta Vej kutatócsoportjával egy több mint 10 éves megfigyelőprogramot indított a jelenség okának megfejtése és gyakoriságának felmérésére – számolt be a Smithsonian Magazin.

Kameracsapdákat szereltek fel a Foping Nemzeti Természetvédelmi Területen, egy olyan régióban, ahol több mint 20 vadon élő óriáspanda lakik. 2016 nyarától 2017 nyaráig összesen 38, elemzésre alkalmas esetet rögzítettek a kamerák, s ezek alapján a pandák igencsak alaposak voltak. Először teljesen meghemperegtek a halom friss (10 napnál nem régebbi) lócitromban, majd a mancsukba fogva annak darabjait mindenütt bedörzsölték vele magukat, biztosra mentek: egyetlen tiszta folt se maradt rajtuk. A friss ürülékben egy, a szeszkviterpénekhez tartozó vegyület, a béta-kariofillén (BCP) nevű anyag, s ennek az oxidja (BCPO) is megtalálható, a régi lócitrom már csak nyomokban tartalmazhatja, ezért felkeltette a kutatók érdeklődését.
A kínai szakemberek ezt a növényi eredetű illó anyagot hozzákeverték a Pekingi Állatkert pandáinak adott széna egy részéhez is, és ebből kiderült, hogy az állatkerti panda sokkal jobban kedveli a BCP-s szénát a natúrnál, és az „illatosított” változatban hempergett meg alaposan.

A kutatók a megfigyelések során már észrevették, hogy a panda akkor áll neki e fura tevékenységnek, ha 15 Celsius-fok alá csökken a léghőmérséklet. A pandák más medvékkel ellentétben nem téli álommal vészelik át a hideg időszakot – erre az alacsony energiatartalmú étrendjük nem alkalmas, mivel bambuszból nem tudnak kellő zsírtartalékokat képezni. Mi köze lehet ennek a BCP-hez? Mivel a pandákkal nem lehet kísérleteket végezni, ezért egerekhez fordult a kutatócsoport.

Az egerek bundáját és tappancsait bekenték BCP-vel, majd hidegnek tették ki őket, s figyelték a reakcióikat, s összehasonlították olyan egerekével, amelyek nem kaptak ilyen BCP-kezelést. A BCP-vel bekent egerek viselkedésén nem látszott meg, hogy fáznának, míg a tisztán hagyottak dideregtek és összebújtak a hideg hatására! Eztán a kutatók megvizsgálták, milyen molekuláris útvonal révén fejti ki hideg elleni hatását ez a szeszkviterpén: kiderült, hogy blokkolja a hideg-érzékenységért felelős fehérje (TRPM8) működését. Az nem egészen világos, hogy egyáltalán nem fáznak-e így a pandák, vagy csak nem kellemetlen érzés számukra, ha fáznak. A kutatás eredménye a PNAS tudományos folyóiratban jelent meg.

Vajon miként alakulhatott ki a pandákban ez a viselkedés, hisz a panda és a ló nem él azonos természetes élőhelyen? A megfigyelések helyszínéül szolgáló területet régóta kereskedelmi utak szelik át, ahol kb. ezer éve rendszeresen jártak – járnak lóval. Úgy tűnik, a pandák a múltban egyszerűen belebotlottak egy olyan módszerbe, amellyel kevésbé kellemetlenné válik számukra a hideg. Egyébként a pandákról ismert, hogy gyakran alkalmaznak külső illatanyagokat saját bundájuk, például paraziták elleni kezelésére, így maga a viselkedésminta nem idegen tőlük, csupán a megfelelő anyagra kellett rábukkanniuk.