Megtalálták a feltételezett kilencedik bolygó ikertestvérét
A távoli objektum hasonló pályát ír le, mint amilyen a Naprendszer feltételezett bolygójától is elvárható.
A HD106906 b jelű exobolygót 2013-ban észlelték a chilei Las Campanas Obszervatórium segítségével, akkor azonban még semmit sem tudtak pályájáról, éppen ezért a kutatók a Hubble űrtávcsőhöz fordultak. Az új vizsgálat eredményei alapján az égitest rendkívül távol kering kettős csillagától, nagyjából 730-szor messzebb, mint a Föld a Naptól.
Meiji Nguyen, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa csapatával meglepődve tapasztalta, hogy a 11 jupitertömegű objektum milyen ferde, hosszúkás és távoli pályát ír le. Nguyen szerint a Naprendszer esetében nagyon furcsa lenne, ha az egyik bolygó mozgásának síkja ennyire eltérne a többiétől. A legfontosabb kérdés most az, hogy miként jöhetett létre az égitest különös pályája.
A csapat úgy gondolja, hogy az exobolygó a csillagaihoz közelebb alakult ki, a rendszer gázkorongja pedig utóbb beljebb terelte az objektumot. Innen aztán a kettős csillagok kilökték a bolygót, amely szinte ki is került a rendszerből, míg végül egy közelben elhaladó csillag stabilizálta pályáját.
Egyes szakértők szerint a Naprendszerhez is tartozhat egy hasonlóan távoli égitest. Ez az úgynevezett feltételezett kilencedik bolygó, melynek létezését egyes Kuiper-övbeli objektumok támasztják alá – néhány kisebb égitestrendszerünk külső régiójában olyan pályát ír le, amely egy nagy tömegű objektum gravitációs hatására utal. Bár egyelőre nincs közvetlen bizonyíték az égitest létezésére, ha valóban rendszerünkben bujkál, úgy a HD 106906b-hez hasonlóan mozoghat.
Nguyenék célja az, hogy a későbbiekben tovább elemezzék az exobolygót, illetve annak rendszerét.
Rizsháncs és papír lehet a jövő szigetelőanyaga
A rizsháncs olyan mezőgazdasági melléktermék, amelynek már eddig is számos felhasználási formáját találták ki, most egy újabb áll be ebbe a sorba.
Kiterjedt ősi tiszafaerdők
Kelet-Anglia egy sík régióját a régmúltban kiterjedt tiszafaerdők uralták.
A palackorrú delfin elektromos érzékelője
Egy új kutatás szerint a palackorrú delfinek is érzékelhetik az elektromos teret az orrukban lévő érzékelővel.
Kiterjesztett valóságot alkalmazó orvosi eszköz készült Pécsen
A Pécsi Tudományegyetem részvételével fejlesztették azt az új orvosi eszközt, amelyben kiterjesztett valóság segíti a vizsgálatok kiértékelését és az eredmények gyakorlati felhasználását.
A fekete halál túlélőinek átalakult a mikrobiomja
Sok modern, civilizációs betegség hátterében sejtik a mikrobiom valamilyen hatását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
