Szennyezett talaj kármentesítése mikrobiológiai segítséggel
A szennyezett talajokban természetes úton igen lassan lezajló bontási folyamatok lényegesen felgyorsíthatók mikrobiológiai technológiák alkalmazásával. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszék közreműködésével új, piacképes talajremediációs módszert dolgoznak ki a kutatók.
Az elte.hu weboldalon megjelent írás beszámol arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló projektben két ipari szereplő és két budapesti egyetem, az ELTE és a BME egyesítette erőforrásait. „Korábban még sosem fordult elő, hogy szennyezett területekre specifikus mikrobiális konzorciumot alakítsanak ki, ahol enzimatikus beavatkozást kombináltak mikrobiális kármentesítéssel” – hangsúlyozta a kutatás egyediségét a konzorcium szakmai munkáját koordináló dr. Márialigeti Károly, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék professzora.
Dr. Grolmusz Vince vezetésével az ELTE TTK PIT Bioinformatikai csoport metagenomikai adatok elemzésével tanulmányozza a PAH-szennyezett (policiklusos aromás szénhidrogének) talajokban előforduló mikroorganizmusokban jelen levő PAH-bontó enzimeket.
A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén dr. Vértessy Beáta kutatócsoportja a metagenomikai elemzések alapján célfehérjéket választott ki, amelyeket sikeresen állítottak elő megfelelő termelő törzsekben.
„Ezek felhasználásával laboratóriumi teszteken biztató eredményeket sikerült elérnünk. Az enzimes oltóanyag jelenleg még fejlesztési stádiumban van, optimisták vagyunk későbbi piaci megjelenését, hatékonyságát illetően” –mondta dr. Bódai Viktória, a Fermentia Kft. kutatási vezetője.
A projekt kézzelfogható eredményeként regisztrációra kerülő mikrobiológiai oltóanyag termékcsalád törzseinek izolálását, vizsgálatát dr. Márialigeti Károly kutatócsoportja végezte. A 2017-ben indult projekt eredetileg policiklusos aromás szénhidrogének eltávolítását célozta meg, ám miután a PAH-szennyezés gyakran nem egyedi szennyezőként fordul elő, ezért a hatékony talajtisztítás miatt a lebontani kívánt vegyületek és ezáltal a bontásban részt vevő mikroorganizmusok listáját is kibővítették.
Dr. Márialigeti Károly professzor a mikrobiológiai kutatás folyamatáról elmondta, hogy első lépésként szennyezett területekről mintákat vettek, amelyekből megpróbálták a bontásért felelős, tenyészthető baktériumokat izolálni és később szaporítani, hogy oltóanyagot készíthessenek belőle. A kutatás során központi szerepet kapott a bioremediáció bioaugmentációs eljárása, amely biológiai rendszereket alkalmaz a környezeti kockázat csökkentését végző technológiában.
Másképpen fogalmazva: a tudomány segítségével a természetes bontási folyamatokat tették hatékonyabbá és gyorsabbá.
A professzor véleménye szerint a kármentesítést végző cégek számára szemléletváltozásra van szükség, és már a tényfeltárás során érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen mikrobiológiai technológiák életképesek az adott területen.
Gyors vándorlásba kezdtek az ökoszisztémák
A változások immár nem évezredekben, hanem sokkal rövidebb időszakokban mérhetőek.
Így hat a termékenységre a klímaváltozás
Úgy tűnik, a hőhullámok többek között a fogantatásokra is hatnak.
Új rákkezelési módszereket vezetnek be itthon
A Szegedi Tudományegyetem hazai szinten kiemelt szerepet tölt be az innovatív rákkezelésben.
A mesterséges intelligencia valós idejű jelnyelvi tolmács lehet
A hallássérültek számára hatalmas előrelépés volna egy olyan applikáció, amely az általuk jelnyelven elmondottakat mások számára érthető szöveggé alakítaná.
Szempillánk ideális a vízlepergetéshez
Míg az ember testszőrzete az evolúció során igen jelentősen lecsökkent, a szempilláink megőrizték méretüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
