Margit, Piroska2021. január 18., hétfő
Tudomány

Szennyezett talaj kármentesítése mikrobiológiai segítséggel

2020.12.18.NG
National Geographic Magyarország

A szennyezett talajokban természetes úton igen lassan lezajló bontási folyamatok lényegesen felgyorsíthatók mikrobiológiai technológiák alkalmazásával. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszék közreműködésével új, piacképes talajremediációs módszert dolgoznak ki a kutatók.

Forrás: Getty Images

 

Az elte.hu weboldalon megjelent írás beszámol arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló projektben két ipari szereplő és két budapesti egyetem, az ELTE és a BME egyesítette erőforrásait. „Korábban még sosem fordult elő, hogy szennyezett területekre specifikus mikrobiális konzorciumot alakítsanak ki, ahol enzimatikus beavatkozást kombináltak mikrobiális kármentesítéssel” – hangsúlyozta a kutatás egyediségét a konzorcium szakmai munkáját koordináló dr. Márialigeti Károly, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék professzora.

Dr. Grolmusz Vince vezetésével az ELTE TTK PIT Bioin­for­ma­tikai csoport metagenomikai adatok elemzésével tanulmányozza a PAH-szennyezett (policiklusos aromás szénhidrogének) talajokban előforduló mikro­organizmu­sok­ban jelen levő PAH-bontó enzimeket.

A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén dr. Vértessy Beáta kutatócsoportja a meta­geno­mi­kai elemzések alapján cél­fehér­jé­ket választott ki, amelyeket sikeresen állítottak elő megfelelő termelő törzsekben.

„Ezek felhasználásával laboratóriumi teszteken biztató eredményeket sikerült elérnünk. Az enzimes oltóanyag jelenleg még fejlesztési stádiumban van, optimisták vagyunk későbbi piaci megjelenését, hatékonyságát illetően” –mondta dr. Bódai Viktória, a Fermentia Kft. kutatási vezetője.

A projekt kézzelfogható eredményeként re­gisztrációra kerülő mikrobiológiai oltóanyag termékcsalád törzseinek izolálását, vizsgálatát dr. Mária­ligeti Károly kutatócsoportja végezte. A 2017-ben indult projekt eredetileg poli­cik­lu­sos aromás szén­hidrogé­nek eltávolítását célozta meg, ám miután a PAH-szennyezés gyakran nem egyedi szennyezőként fordul elő, ezért a hatékony talaj­tisztítás miatt a lebontani kívánt vegyületek és ezáltal a bontásban részt vevő mikroorganizmusok listáját is kibővítették.

Dr. Márialigeti Károly professzor a mikro­biológiai kutatás folyamatáról elmondta, hogy első lépésként szennyezett területekről mintákat vettek, amelyekből megpróbálták a bontásért felelős, tenyészthető baktériumokat izolálni és később szaporítani, hogy oltó­anyagot készíthessenek belőle. A kutatás során központi szerepet kapott a bio­re­mediáció bio­augmen­tá­ciós eljárása, amely biológiai rendszereket alkalmaz a környezeti kockázat csökkentését végző technológiában.
Másképpen fogalmazva: a tudomány segítségével a természetes bontási folyamatokat tették hatékonyabbá és gyorsabbá.

A pro­fesszor véleménye szerint a kár­mentesítést végző cégek számára szemlélet­változásra van szükség, és már a tény­feltá­rás során érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen mikro­biológiai technológiák életképesek az adott területen.

Hozzászólások

Feltárták a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün genomját

Feltárták a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün genomját

Az elemzések jó néhány érdekes és igen fontos adattal szolgáltak e különös tojásrakó emlősökről.

A mai paradicsomok kevésbé ellenállóak, mint elődjeik

A mai paradicsomok kevésbé ellenállóak, mint elődjeik

A paradicsompalánták különösen érzékenyek a leveleket támadó betegségekre, melyek befolyásolhatják a termést, de akár a növény vesztét is okozhatják.

Hazai ökológusok tanulmánya a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulásáról

Hazai ökológusok tanulmánya a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulásáról

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatói a kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről írtak tanulmányt.

Jura időszaki cápára bukkantak Németországban

Jura időszaki cápára bukkantak Németországban

A kivételes állapotú maradványokat a híres solnhofeni kőzetek rejtették az elmúlt 150 millió évben.

Kiderült, hogy miért fordul a napraforgó kelet felé

Kiderült, hogy miért fordul a napraforgó kelet felé

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgó-virágzat miért néz kelet felé.

National Geographic 2021. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket