Nem a tatár seregek hadjárata okozhatta a közép-ázsiai civilizáció bukását
A mai Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Délnyugat-Kazahsztán területén húzódó középkori régió, Transzoxánia virágkora a 13. századra ért véget. Vajon mi lehetett az oka?
Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején – olvasható az MTI hírei között.
A közép-ázsiai Aral-tó medencéje és a térséget átszelő nagy folyók mente egykoron fejlett civilizációk otthona volt, ahol a folyók áradásának vizét öntözésre hasznosították. A térségben élő civilizációk hanyatlását gyakran a 13. század eleji mongol invázió számlájára írják, de egy új kutatás a folyók hosszú távú dinamikájáról és az ősi öntözőrendszerekről megmutatta, hogy a változó klíma és a szárazabb körülmények lehetnek a valódi okok.
A brit Lincoln Egyetem, a University College London és az Oxfordi Egyetem tudósai holland és kazah kollégáikkal rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokon alapuló mezőgazdaságára és azt találták, hogy az apadó folyók is felelősök lehettek a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért – számol be a kutatásról a Phys.org.
„Kutatásunk azt mutatja, hogy a klímaváltozás és nem Dzsingisz kán volt a fő oka a közép-ázsiai elfeledett civilizációk megsemmisüléséért” – mondta Mark Macklin professzor a tanulmány szerzője.
„Azt találtuk, hogy Közép-Ázsia gyorsan talpra állt a 7-8. századi arab hódítások után, mivel kedvező volt a vízzel való ellátottság. Később azonban a hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után, a pusztítás után a helyi lakosság nem volt képes, hogy helyreállítsa a nagyszabású öntözésen alapuló mezőgazdaságot” – tette hozzá a professzor.
A kutatók a dél-kazahsztáni régészeti lelőhelyeket és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Otrar-oázis öntözőcsatornáit vizsgálták, ez utóbbi az egykori Selyemút mentén egy nagy kereskedelmi központ volt.