Miről árulkodnak Kisláb hajlított csontjai?

Az Észak-Amerika legendás lényének mintájára elnevezett ősi rokonunk a mai Dél-Afrika területén élt.

A StW 573 katalógusszámú lelet a dél-afrikai Sterkfonteinnél került elő az 1990-es években. A Kislábként is ismert Australopithecus különlegessége, hogy rendkívül ép. Felfedezői úgy vélték, hogy az alkarjában látható görbület egy gyermekkori sérülés nyoma: Kisláb talán egy fáról esett le még kölyökkorában. Gyerekeknél még vastag a csonthártya, így sérülés esetén a csont ugyan eltörik, de a csonthártya nem szakad el teljesen, egy faághoz hasonlóan elmozdulnak a végek, elferdül a csont.
A Riverside-i Kalifornia Egyetem, a Chaffey College és a New York-i Egyetem csapata a közelmúltban tesztelte ezt a hipotézist – számol be a Phys.org. Ehhez Fourier-analízis alá vették majmok, emberek és előemberek csontjait, hogy kiderítsék mennyire elterjedt a meghajlott alkar. A kutatók olyan emberek mintáit is bevonták a vizsgálatba, akik bizonyíthatóan volt ilyen sérülésük.
A Marc Meyer vezette szakértői csapat arra jutott, hogy a Kisláb alkarjában látható hajlat sokban emlékeztet az orangutánokéra, és nagy valószínűséggel természetes. A hasonló elhajlás a mai majmoknál normális anatómiai jellemzőnek tekinthető, és bizonyos korai emberelőknél is fellelhető lehetett. Ezek a fajok elülső végtagjukat mozgás közben sok esetben még „hagyományosan” használhatták.
A csapat hasonló eredményekre jutott más korai fajoknál, így a 7 millió éve élt Sahelanthropus tchadensisnél is – ez a távoli rokonunk nagyjából akkor jelent meg, amikor a csimpánzok és az emberek evolúciós ágai szétváltak. Úgy tűnik, bizonyos ősi rokonainknál a mellső végtagnak még komoly szerep jutott a helyzetváltoztatásban.