Európában alakulhattak ki a pitonok

A ma élő nagy óriáskígyók (pitonok, boák) elterjedése hasonló, és ezt a Gondwana őskontinenshez kötötték korábban a kutatók, azonban egy nemrégiben, az ősmaradványainak köszönhetően világörökségi helyszín, a németországi Messel közelében talált őspiton vizsgálata felülírja ezt az elméletet. A kb. 47 millió évvel ezelőtt, az eocén korban élt állat az északi féltekén, a korabeli Laurázsia területén lakott, és korban igen közel áll ahhoz az időponthoz, amikor a pitonfélék elkülönültek a Loxocemus nembe tartozó, közép-amerikai óriáskígyótól, amely ma a pitonfélék legközelebbi rokona.

A felfedezésről a Senckenberg Kutatóintézet sajtóközleményben számolt be, a részletes leírást pedig a Biology Letters szakfolyóirat tette közzé. Az újonnan felfedezett ősi kígyó a Messelopython freyi nevet kapta, a név első része a lelőhelyről árulkodik, a második pedig Eberhardt Frey, a Karlsruhei Múzeum paleontológusa tiszteletére született.
„A pitonok földrajzi eredete nem világos még, ám a messeli felfedezés igen fontos lépés az óriáskígyók evolúciós történetének megértéséhez” – mondta dr. Krister Smith, a Senckenberg Kutatóintézet és a Frankfurti Természettudományi Múzeum kutatója.

Az új faj, amelynek leírását dr. Smith és brazil kollégája, dr. Hussam Zaher készítette el, a legrégebbi piton a világon. „A felfedezésünk alapján az eocén korban, több mint 47 millió éve ez a kígyó már élt Európában, s az elemzéseink alapján itt alakulhatott ki” – mondta Zaher.

Később azonban eltűntek a kontinensünkről ezek az óriáskígyók, s csak a 23-5 millió évvel ezelőtti miocén korban jelentek meg ismét a kövületeik. „Amikor a miocént követően a hőmérséklet globálisan csökkent, ismét eltűntek a pitonok Európából” – tette hozzá Smith.

Jelenleg a piton és a boa, vagyis a két nagy óriáskígyó-család földrajzilag teljesen elkülönült területen él. Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók korábban, hogy a két, egymásra anatómiailag és vadásztechnikájában is nagyon hasonlító kígyócsalád versengett egymással, nem tudtak osztozni az azonos élőhelyeken, majd különváltak. Azonban a kövületek másról tanúskodnak: „Az egykori messeli ökoszisztémában egymás mellett élt az őspiton, a Messelopython freyi, és az itt már korábban felfedezett ősboa, az Eoconstrictor fischeri. Emiatt át kell gondolnunk azt az elméletet, hogy a két kígyócsalád egymással versengett volna, és nem tudtak megosztozni ugyanazon az élőhelyen” – magyarázta Smith.