Átalakult a világ koleszterinszintje

A koleszterinről ma már talán mindenkinek eszébe jut az érelmeszesedés és az ezzel járó további betegségek, mint a szívroham vagy a sztrók, és talán azt is tudjuk, hogy van „jó” (HDL) és „rossz” (LDL) koleszterin. Az egészségügyi problémákat okozó „rossz” koleszterin szintjét a fejlett nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedekben ismeretterjesztéssel, táplálkozási- és életmódtanácsokkal, no és persze gyógyszeresen is igyekeztek csökkenteni.

Egy egészségügyi szakemberekből álló, nemzetközi csoport, az NDC-Risk végzett olyan átfogó elemzést, amelyben 200 ország egészségügyi adatait feldolgozó, összesen 1127 tanulmány szerepelt. Az elemzés során megvizsgálták azokat a trendeket, amelyek a világ felnőtt népességére jellemző HDL- és nem-HDL koleszterinszintjének változásait mutatta, 1980-2018 között. Az elemzést a Nature tudományos folyóirat tette közzé.

Az elemzések igen érdekes átrendeződésre mutattak rá. Globálisan az átlagos vérlipidszintek nem igazán változtak. Azonban, míg korábban a gazdag, fejlett nyugati országokra volt jellemző, hogy a nem-HDL, vagyis a „rossz” koleszterinszint igen magas volt, mostanra a közepesen fejlett, vagy épp szegény, és főképp délkelet-ázsiai országok vették át a vezető szerepet e téren.

Különösen nagy mértékben javult a helyzet Európa északnyugati, középső és keleti államaiban.

1980-ban még olyan államok vezették a „koleszterin-listát”, mint Finnország, Belgium, Svédország vagy Svájc, 2018-ban már a Fülöp-szigetek, Kína, Malajzia és Thaiföld állnak az első helyen. Kína esete különösen tanulságos: ez az ország 1980-ban még a legalacsonyabb koleszterinszintűek közt volt, mostanra lehagyta a gazdag nyugati államokat.
2017-ben a világon a magas koleszterinszint számlájára írható halálesetek száma kb. 3,9 millió volt, ennek fele a kelet- és délkelet-ázsiai területeken következett be. Afrika szubszaharai régiójának országai mind 1980-ban, mind 2018-ban a legalacsonyabb koleszterinszintűek közt voltak

Minek köszönhetőek ezek a változások? Az elemzők szerint jórészt annak az életmódváltásnak, ami miatt a szegény, alacsony jövedelmű országok lakói is több állati eredetű, magas zsírtartalmú élelmiszert fogyasztanak, s ez különösen jellemző Kelet-Ázsiára. Eközben a gazdag, nyugati országokban az étrendben a telített zsírsavakat egyre inkább felváltották a telítetlenek és a transzzsírsavak. Emellett lényeges tényező az is, ahogy az egyes országok a koleszterincsökkentő gyógyszerek fontosságát kezelik, azonban Európában már e gyógyszerek bevezetése előtt is csökkenésnek indult a koleszterinszint, ez pedig az étrend átalakulására utal. A sztatintartalmú gyógyszerek hatásának a kutatók szerint a nyugati országokban észlelt csökkenés kb. felét köszönhetjük, és ez is az 1990-es évek második felétől következett be. Ázsiában a sztatinok használata lényegesen elmarad a nyugati országokétól.

A vizsgált periódus során világszerte 910 ezerrel nőtt a magas koleszterinszinthez köthető, szív- és érrendszeri okú halálozás. A változás úgy állt össze, hogy a nyugati országokban 470 ezerrel csökkent, ám Délkelet-Ázsiában hatalmasat ugrott. Míg 1990-ben Délkelet-Ázsia az ilyen okú halálozás negyedéért felelt, mára már a felét adja.

Az már korábban kiderült, hogy mára a kóros elhízás, a diabétesz és a magas vérnyomás terén is átvették a vezetést az alacsonyabb jövedelmű országok, ehhez a hármashoz a kóros koleszterinszint is hozzáadható.