Feltárult Szibéria genetikai múltja

Úgy tűnik, az évezredek alatt jelentős genetikai keveredések történtek a kietlen vidéken.

Egy nemzetközi kutatócsapat 40 emberi maradványt vett genomvizsgálat alá – számol be a Phys.org. A leletek Északkelet-Ázsiában, főként Szibéria területén kerültek elő. A tanulmány sokat elárul a térség populációinak alakulásáról.
Az Oroszországban és Mongóliában húzódó terület napjainkban is gyéren lakott a szélsőséges hideg miatt. Az extrém környezet ellenére korábbi vizsgálatok már felfedték, hogy évezredek óta élnek emberek a térségben. Az új vizsgálatban a Gülşah Merve Kılınç, a Stockholmi Egyetem munkatársa által vezetett szakértők olyan emberi maradványokat elemeztek, melyek a régió különböző helyein kerültek elő az évek során. A legősibb lelet 16 900, a legfiatalabb pedig 550 éves. A maradványok többsége a Bajkálontúli határterületről és Jakutföldről, a Cisz-Bajkál régióból, az Amuri területről, illetve a Krasznojarszki határterületről származik.
A vizsgálatnak köszönhetően a csapat fel tudta mérni az egyes területek népességének változásait, illetve a populációk mozgását. Az eredmények alapján az eredetileg Jakutföldön élő belkacsi népcsoport volt az őse azoknak, akik később a grönlandi Saqqaq-kultúrát alkották. Az adatok azt is felfedték, hogy a kőkorszak végétől a középkorig a Bajkál-tónál és attól keletebbre lakó emberek gyakran keveredtek Szibériából és azon kívülről származó népekkel.
A szakértők a pestist okozó baktérium nyomait is kimutatták két személynél. Ők abban a korszakban éltek, amikor a térség genetikai sokfélesége visszaesett, ami a populáció csökkenésére is utal.