Százmillió évvel korábban kialakulhattak a virágos növények

Darwin utálatos rejtélynek nevezte azt, hogy a virágos növények (zárvatermők) a kövületekben geológiai értelemben nem túl régen, és mintegy a semmiből bukkantak fel, mindenféle előzmény nélkül. A rejtélyt tovább fokozták aztán azok a modern kori vizsgálatok, amelyek molekuláris genetikai adatok alapján a kövületeket jócskán megelőző kort jelölnek meg a virágos növények eredetéül. Kinek hihetünk? A kövületek szakértőinek, vagy a molekuláris óra alapján vizsgálódóknak?

A svájci Fribourgi Egyetem evolúcióbiológusa, Daniele Silvestro vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport most arra a következtetésre jutott, hogy bizony jóval hamarabb kialakultak, mint az eddig, csupán a kövületekre alapozva bizonyított volt. A kutatók a Nature Ecology & Evolution folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

„Igen hosszú időn át éltek az ősi ökoszisztémákat uraló nyitvatermők és páfrányok árnyékában a virágos növények” – mondta Silvestro. „Ez nem különbözött attól, ahogyan a korai emlősök is éltek a dinoszauruszok uralta világban, és csak később váltak maguk domináns létformává.”

A virágos növények ma abszolút uralkodói a növényvilágnak, messze maguk mögött hagyva a nyitvatermőket, páfrányokat, és szinte minden, az ember számára fontos haszon- és élelmiszernövényt ez a csoport adja.

A Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője, Philip Donoghue professzor azt mondta: „Nem várjuk azt, hogy az eredményeink azonnal lezárják a virágos növények eredetéről zajló vitát, de komoly motivációt nyújthatnak annak, aki elhatározza, hogy felkutatja a jura időszak virágos növényeit. Az, ahogy mi értelmeztük a meglévő kövületeket, elvezet a virágos növények korai megjelenéséhez, és ez nem valami rejtélyes hiba a genetikai elemzések folyamatából.”

A kutatók kb. 700 tanulmányból, kb. 15 ezer fosszilis növényi maradványról gyűjtöttek adatokat, és az ezek alapján végzett modellezés vezetett az eredményekhez. Dr Christine Bacon, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a probléma túlzott leegyszerűsítése az, ha csak a meglévő kövületeket önmagukban nézik. „Nem lehet reálisan megbecsülni egy csoport eredetét úgy, ha csak a kövületek korát, és azt is szó szerint értelmezve vizsgáljuk. Ehelyett mi új, a kövületekre alapozott matematikai modellt és számítógépes szimulációkat fejlesztettünk, amelyekkel már alaposan meg tudjuk indokolni az eredményeinket.”

Hosszú évtizedeken át zajlott a vita a paleontológusok és a molekuláris adatokat vizsgáló szakemberek közt, és úgy tűnik, a komplex elemzés eredménye most talán elősegítheti e vita végét. A kutatás kizárólag az ismert kövületeken végzett modellszámításokon alapult, egyáltalán nem vettek be molekuláris genetikai adatokat a szakemberek, ezért nem tartalmazhatja azokat a hibákat sem, amelyek a genom-elemzésekben előfordulhatnak (és amelyekre a kövületpártiak hivatkoznak), mégis azokéhoz nagyon hasonló végeredményhez vezetett: a virágos növények jóval korábbiak, mint a kövületeik.

A virágos növények a jura időszakban, százmillió évvel az ismert kövületeik előtt már biztosan léteztek, de elképzelhető, hogy akár már 250 millió éve, a perm végén, vagy a triász elején megszülethettek, ám csak később, a kréta idején váltak igazán sokszínűvé és egyre meghatározóbbá.