Hazai csillagászok új kisbolygót fedeztek fel
A Piszkéstetői Obszervatóriumból 2021. január 31-én este felfedezett 2021 BJ3 jelű földközeli kisbolygó a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ez 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.
Jelenleg mintegy húszezer földközeli kisbolygót ismerünk, és az újabbak felfedezéséhez a hazai csillagászok munkája is hozzájárul. A Piszkéstetői Obszervatóriumban működő 60 cm-es Schmidt-távcső tavaly nyáron jelentős átépítésen esett át, a felújítás, úgy tűnik, kimondottan jót tett a közel hatvan esztendős eszköznek, ugyanis a segítségével annak ellenére is sorra születnek a felfedezések, hogy az időjárás nem támogatja a huzamosabb megfigyelési munkát.
A néhány napja felfedezett kisbolygó mintegy 40-50 méter átmérőjű, és a pályája elnyúlt ellipszis, ennek köszönheti, hogy a keringésének egy idejére még a Földnél is távolabb kerül a Naptól, ám napközelsége idején a Merkúrnál is közelebb jár anyacsillagunkhoz. A csillagaszat.hu csillagászati hírportál beszámolója szerint a több mint egymillió ismert pályájú aszteroida közül mindössze 25 olyan van, amelynek e 199 naposnál is rövidebb a keringési ideje.
A felfedezés most egy 18 magnitúdós (a szabad szemmel még éppen látszó csillagoknál 60 ezerszer halványabb), napi 12 fokot, vagyis egy kisebb csillagképnyi távolságot elmozduló kisbolygó képében mutatkozott meg. Az Ikrek csillagképben látszó égitest a megtalálása után háromnegyed órával került a legközelebb a Földhöz, de ekkor is biztonságos, 3,2 millió km-es távolságban járt tőlünk, vagyis több mint nyolcszor távolabb a Holdnál. Az utólagos ellenőrzések alapján kiderült, hogy két héttel a magyar felfedezést megelőzően megörökítette a Hawaii szigetén működő PanSTARRS program egyik eszköze is, akkor még a felfedezése idején látottnál is sokkal halványabb objektumként. Az égitest február 1-jén ideiglenes nevet is kapott: 2021 BJ3.
A kisbolygó száguldása olyan mértékű, hogy a piszkéstetői távcsővel készült 30 másodperces felvételeken csíkként látható, az ezekből összeállított animáción a képkocka közepénél, vízszintes irányban látható az elmozdulása.
A kisbolygó adatainak elemzése során kiderült ez, a hazánkban felfedezett 14 kisbolygó közül, a leggyorsabb. A második különlegessége a pályája volt, amely szerint az átlagos naptávolsága pontosan kétharmada a Föld-Nap távolságnak. Az egy évnél rövidebb keringésű, Aten családba tartozó aszteroidák azon csoportjának tagja a 2021 BJ3, amelyek a Vénusznál is gyorsabbak. A család az 1976-ban felfedezett, (2062) Aten nevű aszteroida után kapta a nevét, amelyet pedig az egyiptomi Aten, Ehnaton fáraó istene alapján neveztek el.
Különleges volt az is, hogy az Ikrek csillagképben fedezték fel, ugyanis ez pontosan szemben van a Nappal januárban, így a kisbolygót a pályája azon kicsiny szakaszán sikerült megpillantani, amelynek során a Föld pályájánál is távolabb volt a Naptól. Felfedezése annak a szerencsés geometriai helyzetnek volt köszönhető, hogy pont ezekben a távoli napjaiban került mellé bolygónk, így a Nappal átellenben, az éjszakai égen, nagy megvilágítási fázisban látszódhatott.
Ilyen égitestek esetében mindig felmerül, hogy ha most el is került minket, mi lehet vele a jövőben? A január 15-ei észlelésnek köszönhetően viszonylag pontos pályát lehet rá számolni, és kisebb távcsövekkel még egy hétig, nagyobbakkal akár két-három hétig is követhető lesz, ami már igen pontos előrejelzéseket tesz lehetővé. Az eddigi mérések alapján a lehetséges legkisebb földtávolsága 1,9 millió km, így ütközéstől nem kell tartanunk. Legközelebb 2027. február 4-én kerül földközelbe.
Ezzel az érdekes felfedezéssel ötre emelkedett a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában az elmúlt három hónapban felfedezett földközeli kisbolygók száma, aminél többet csak a NASA által szponzorált nagy amerikai keresőprogramok tudtak felmutatni ebben az időszakban, Európában pedig egyedül hazánkban történt ilyen felfedezés!
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
