Mi haszna a Mars-kutatásának?

Mivel a következő hetekben sokat olvashatunk majd a Mars-kutatás köré csoportosuló híreket, hisz hamarosan megérkeznek a kínai és arab Mars-szondák és a NASA új rovere is. Újra fellángolhatnak a viták is arról, hogy na de minek? A NASA, és a vele dolgozó Jet Propulsion Laboratory, a teljesség igénye nélkül egy listát hozott nyilvánosságra azokról a fejlesztésekről, amelyek a Mars-kutatás igencsak hasznos földi „melléktermékei”, amelyek a mindennapi életünket is jobbá, könnyebbé teszik.

A roverek navigációs rendszere és automata laborja hozzájárult a kórházi robotok munkájához, így azok ma számos feladatot tudnak már teljesíteni a betegek gyógyszerellátásán túl azok vizsgálatokra kíséréséig.

A roverek autonóm közlekedése a földi vezető nélküli járművek (autók, drónok, illetve játékok) fejlesztéséhet adott tudást, tapasztalatot.

A szélenergia hasznosításához a NASA a zord marsi körülményekhez alkalmazkodó szélturbinát fejlesztett, amely nem igényel karbantartást. Ez természetesen nemcsak a Marson, de a Földön is használható.

Azok a speciális képalkotó berendezések és sztereó kamerák, amelyeket a roverekhez fejlesztett a NASA, ma számos földi robotjárműben is működnek, s így olyan helyeken navigálhatnak önállóan a robotok, ahová ember nem tehetné be a lábát a veszélyek miatt.

A metánszivárgásokat a Marson azért szeretnénk kiszimatolni, hogy ezzel a marsi életnyomok lehetőségét mérhessék fel. Azonban a Földön is rengeteg olyan hely van, ahol kis mennyiségben, alattomosan szivárog a gáz, például csővezetékek hajszálrepedésein – ezekhez kiválóan használhatóak a NASA által kifejlesztett detektorok.

A Marsról hazaszállítandó kőzetminták tárolásához tökéletesen záródó tartályokra van szükség, amelynek záródása megakadályozza a külső szennyeződések bejutását. Az ehhez kifejlesztett rugalmas, lágy ám erős anyagokat szintén jól lehet használni a Földön, például szívműtéteknél, értágításhoz használt sztenteknél (beültethető parányi hálós falú csövek), vagy varratok készítésénél.

Az a technológia, amelyet eredetileg a Marsról hazafelé tartó úthoz használnak, jelenleg a földi olajfúrásokból eredő metán befogását segíti, és még egy felhasználási területen teljesít: a sörgyártás során az erjesztéskor keletkező szén-dioxid befogását, és annak szénsavként a kész sörbe juttatását segíti. Eddig csak az egészen nagy sörgyárakban voltak hasonló berendezések, a fejlesztés a kis üzemek számára teszi elérhetővé a módszert.

A geológusok munkáját segítheti az a speciális kőzetfúró, amelyet a marsi talajminták kiemeléséhez fejlesztettek, és most a Perseverance roverre szerelve épp a Marshoz közelít. A fúró a furatot az azt védő tartállyal együtt emeli majd ki a talajból, megóvja a beltartalmát, így a minták sértetlenül juthatnak haza a következő években. Az a szerkezet, amellyel ezt elérték, már földi folyamatokban is dolgozik, geológia, katasztrófaelhárítás, vagy más egészen hétköznapi területen is alkalmazható.

A Perseverance rover megérkezésének minden pillanatát rögzíteni fogják az e célokra szolgáló kamerái és mikrofonja. Ezek működésének összehangolásához olyan gyártástechnológiai fejlesztések szolgáltak, amelyekkel ma itt a Földön biztonságosabbá és hibamentesebbé tehetőek a gyártási folyamatok.

Az ultraibolya lézeres spektroszkópia elképesztő sokrétűen használható volna számos földi laboratóriumi vizsgálatban, azonban az erre alkalmas eszközök legolcsóbbika is 100 ezer dollárnál kezdődik. A NASA a roverhez olyan eszközt fejlesztett azonban, amely ennek az árnak a töredékébe kerül, vagyis a kisebb laborok számára is elérhető lesz, például a szennyvízkezelésben, orvosi diagnosztikában, gyógyszerészetben.

A legtöbb eszközt a NASA megbízásából a kereskedelmi partnerei hozták létre, így az űrbéli munkán túl ezeket, vagy átalakított formájukat értékesíteni tudják. A fejlesztéseket részben vagy egészen a NASA finanszírozza, a haszon viszont a teljes emberiségé. Egyáltalában nem hiábavaló az űrkutatás, ezen belül a Mars kutatása, az ehhez szükséges új technológia már az életünk részévé válik.