Célba ért az Emírségek Mars-szondája
2020 nyarán 3 nemzet indította útnak a Mars felé űrszondáit, ezek közül idén, elsőként az Egyesült Arab Emírségek Remény nevű szondája érkezett meg.
2021. február 9-én történelmet írt az arab űrhivatal: 6,5 hónapos utat követően sikeresen célhoz ért a Marshoz az al-Amal (magyarul Remény) nevű űrszondájuk, ezzel az Emírségek az USA, a volt Szovjetunió, az Európai Űrhivatal és India után ötödikként jutott el sikeresen a vörös bolygóhoz. A siker különösen annak tudatában hatalmas, hogy a Mars-küldetések fele sikertelen volt eddig.
A szonda irányítóközpontja Dubajban van, a Mohammed bin Rashid Űrközpont (MBRSC) élő adásában követhették az érdeklődők a szonda rendkívül kényes manővereit. Mivel a rádiójel útja mintegy 10 perc, ezért csak előre beprogramozott módon, vagy automatikusan tud egy marsi űreszköz bármilyen manővert végrehajtani. Ilyenkor a legnehezebb az irányítóknak, hisz nincs lehetőségük beavatkozni, csak tehetetlen szemlélői az eseményeknek, és a szondáról visszaérkező telemetriai adatoknak. (Az irányítócsapat és a szonda megalkotásában dolgozó mérnök csapat átlagéletkora mindössze 27 év!)
Egy bolygó körül pályára állni mindig sokkal nagyobb technikai kihívás, mint odáig elrepülni, vagy onnan hazaindulni. Igen precízen meghatározott sebességgel kell megközelítenie a bolygó egyre meredekebben mélyülő gravitációs kútját. A Föld és a Mars közti út során az űrjármű igen nagy sebességre gyorsult, ahhoz, hogy a Mars körül pályára tudjon állni, ezt jelentősen le kell lassítani. Ehhez az űrjárművek saját hajtóműveiket veszik igénybe, amelyeket meghatározott időre beindítanak, ám a menetiránnyal ellentétes irányban, fékezőrakétaként használva. Az al-Amalnak óránként 121 ezer kilométeres sebességről 18 ezer kilométer per órára kellett lefékeznie ahhoz, hogy a Mars körüli, elsőként erősen elnyúlt elliptikus pályára álljon. Ehhez 27 percen át tartó hajtóműmanőverre volt szükség. (Sikertelen lassítás esetén gyakorlatilag a marsi gravitációt hintamanőverhez használva továbblendülne az űr felé.)
E kezdeti pálya Marshoz legközelebbi pontja mindössze 1000 kilométerre lesz a felszíntől, a legtávolabbi pedig 49 380 kilométerre. E speciális pályáról készíti majd el az arab szonda az első fotóit a Marsról, tesztelik a műszereit és számos aprólékos adatellenőrzés zajlik, mielőtt a tudományos megfigyeléseihez szükséges ellipszispályán (melyet 55 óra alatt tesz meg) 20 ezer kilométerre megközelíti a vörös bolygót.
A tudományos vizsgálatainak fő célja a marsi légkör teljes felmérése lesz, és minimum egy marsi évig, vagyis 687 földi napig tart majd (ez a duplájára hosszabbítható).
Az érkezés időpontjára a dubaji Burdzs Kalifa speciális kivilágításában a küldetés legfontosabb adatairól, a 2020-as nyári rakétaindításról, és magáról a Marsról közvetített képeket, animációkat, videókat. Az épület előtti téren nyilvános esemény zajlott, amelyen az arab állam technológiai miniszter asszonya, számos, az űrkutatásban dolgozó szakembere vett részt.
A szonda fékező manővere magyar idő szerint délután 17 órakor fejeződött be, ezt követően néhány perc alatt hazaért az erről küldött adatsor, amelynek a gyors áttekintését követően 17:13 perckor kaptunk hír arról, hogy a manővert követően a szonda sikeresen pályára állt a Mars körül.
Az Emírségek űrhivatala a mostani szondánál sokkal merészebb terveket is dédelget: a Marson állandó emberi jelenlétet szeretnének biztosítani 100 éven belül, több százezer fő számára.