Hová is hull az elsárgult levél?

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is, akik a vízbe hulló növényi részek lebomlásával kapcsolatban értek el előremutató eredményeket a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel.

Avarzsákok elhelyezése a Kis-Balatonban.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Vajon mi történik azokkal a növényi részekkel, amelyek nem a talajra, hanem az erdei patakokba, tavakba hullanak? Vajon lebomlásuk milyen irányba mozdítja el a víz minőségét, hogyan befolyásolják annak ökoszisztémáját?

Dr. Kucserka Tamás, a MATE Környezeti Fenntarthatóság Tanszék docensének kutatója rámutat, hogy a felszíni vizekbe hulló falevelek (és egyéb növényi részek) lebomlása szénforrást, ezáltal energiát is biztosít a vízben élő mikroorganizmusok számára. Vízbe kerülve a levél vízoldható vegyületei egy nap alatt kioldódnak, tömegének akár 25 százalékát is elveszítve. A szakember rámutatott, hogy különböző fafajok levelei, mint például a tölgyé, a nagy lignin tartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlanak le, ellentétben a fűz leveleivel. A MATE kutatójának vizsgálatai az avaron előforduló gombák fajszámának és biomasszájának meghatározására is kiterjednek. A szakember megfigyelései alapján az avar lebontásában a vízi gombák is fontos szerepet kapnak, különösen a hidegebb időszakokban, hiszen ekkor sokkal intenzívebben képesek működni.

Avarcsapda a fentről behulló avar gyűjtésére.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Simon Szabina, a MATE doktorandusza ugyanebben a témában tett megállapításokat, viszont a fiatal kutató a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében található állóvizekre összpontosított. Vizsgálatának középpontjában a közönséges nád ökológiai jelentősége áll, elsősorban az állóvizek tisztulása szempontjából. Bár rendkívül sok tanulmány foglalkozik a nád víztisztítási folyamatainak leírásával, azzal viszont már jóval kevesebb, hogy a növény elhalása után milyen folyamatok játszódnak le pontosan a vízi ökoszisztémában. A doktorandusz kutatásából kiderül, hogy a növény egyes részeiből a vízbe kioldódó nitrogén és foszfor mennyisége jelentősen befolyásolja a víz minőségét.

A Balatonban elhelyezett avarzsákok a víz alatt.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A különböző növényi részek lebomlási ütemének vizsgálatát mindkét kutató az úgynevezett avarzsákos módszerrel végezte, amelyet nemzetközi szinten is használnak.

A módszer lényege, hogy különböző lyukbőségű zsákokba töltenek előre meghatározott tömegű avart (vízi makrogerinctelen szervezetek jelenlétében és azok hiányában), melynek fogyása nyomon követhető. A behulló avar mennyiségét avarcsapdákkal határozzák meg, amelyek olyan fém vagy fa keretre rögzített zsákok, amik könnyedén átengedik a vizet, viszont a fákról lehulló, illetve az oldalról besodródó leveleket összegyűjtik. A csapdákat egy adott szakaszra véletlenszerűen helyezik el, majd a keret méretének és a vizsgált terület nagyságának függvényében kiszámolják a növényi részek éves behullásának mértékét 1 négyzetméterre vonatkoztatva. Természetesen a csapdákba hullott avart megfelelő időközönként üríteni kell, így az avarfajtákat szétválogatva a pontos összetétel is megmondható.