Sikeresen pályára állt a kínai Mars-szonda is
A szonda 202 nap, 475 millió kilométer megtétele után érte el célját.
A kínai szonda 2021. február 5-én egy pályamódosító manővert végzett, amely pontosan a Mars körüli pálya irányába fordította az űrjárművet – ez a negyedik ilyen manőver volt a szonda 2020. nyári startja óta. Még ezt megelőzően, 2,2 millió kilométeres távolságból készült el az első fotója is a Marsról, a Kínai Állami Űrhivatal (CNSA) rövid közleménye szerint.
A sikeres érkezéshez a Tianven–1-nek is igen precíz manőverre volt szüksége. A 3000 N tolóerejű hajtóművel végzett, 15 perces fékező hajtóműmanővert követően kellően lelassult a Tianven–1, és ráállt a tervezett Mars körüli pályára, a sikerről magyar idő szerint délután 14 óra után számoltak be, magára a manőverre délben került sor. A szonda jelenleg 400 kilométeres közelpontú, 180 ezer kilométeres távolpontú ellipszispályán kering, s a Kínai Űrhivatal jelentése szerint kiváló állapotban van. Mintegy 10 napig kering a jelenlegi pályáján, azután további pályamódosításokkal végzi majd a kijelölt tudományos feladatait.
Az 5 tonnás össztömegű szonda a leszállóegységét, a rovert a bolygóra küld majd, erre májusban, esetleg júniusban kerülhet sor a tervek szerint, az Utopia Planitia területén. A közbeeső időben a szonda olyan légköri vizsgálatokat végez, amelyek hozzásegítik az irányítókat a rendkívül kockázatos landolás légköri állapottól függő részleteinek kidolgozásához.
A szonda érkezése a 2021-es február 12-i kínai holdújév ünnepét teszi még emlékezetesebbé.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
