Ez a gomba hazudik!
Egyes, növényeket megfertőző gombák virágokra hasonlítanak, hogy a növény beporzóit saját céljaikra használják fel.
2016-ban a guyanai Kaieteur Nemzeti Parkban egy botanikai felmérés során az ott élő sárga virágú évelő fűféle Xyris-fajokon különös virágokra lett figyelmes Kenneth Wurdack, a Smithsonian Múzeum botanikusa. E virágok furcsák voltak, mivel kissé sötétebb sárgának, tömöttebbnek tűntek az átlagos virágnál, és az állaguk is szivacsosabb volt. Elsőre csupán véletlen változatnak tűntek, azonban a későbbi, ugyanitt végzett terepi munkák során újra és újra beleszaladt a kutató ezekbe a fura „virágokba”. A Xyris-fajokról szóló szakirodalom fellapozásával azután lassanként ráébredt, hogy mi is történhetett a fellelt, különös küllemű virágokkal: a sötétebb sárga „virágok” egyáltalában nem virágok voltak, és még csak nem is a Xyris növény valamiféle hajtásai.
Wurdack és kutatótársai 2019-ben számoltak be a Mycology szakfolyóiratban arról a különös parazita gombáról, amely a fűféle virága helyén pompázott, ez volt a Fusarium xyrophylum nevű, újonnan felfedezett faj. A felfedezést további, részletesebb vizsgálatok követték, ezek eredménye pedig a Fungal Genetics and Biology szaklapban jelent meg néhány hete.
E gombafaj rendkívüli tulajdonsága az, hogy aktívan keresi a spórái terjesztőit: ahelyett, hogy a szélre és a gravitációra bízná szaporodását, az általa parazitált fűféle virágának külsejét ölti magára, s azok érkező, alaposan átvert beporzóit kéri fel a spóraszállításra. Amikor megérkezik a beporzó, és pollenre éhesen beleveti magát a „virágba” a virágpor helyett a gomba spórái tapadnak rá. A gomba először a bimbó tetején nő ki, eleinte kis dudorként látható, majd növekedése során egyre jobban hasonlít az eredeti virágra alakjában és méretében is, sziromszerű kinövései eleinte sötétebb sárgák, ám az idő előrehaladtával egyre inkább fakulnak, és egyre jobban hasonlítanak a valódi virágok árnyalatára. Alapvető különbséget jelentett a valódi és az álvirágok közt az, hogy míg a valódiak csupán néhány órán át virítanak, a gomba álvirága napokon keresztül ott áll és várja azokat a kis termetű méheket, amelyek egyébként a valódi virágokat is beporozzák.
A számos kutatóintézet és egyetem összefogásával, az amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat vezetésével zajlott vizsgálatok során kiderült, hogy a gomba nemcsak küllemében utánozza a virágot, hanem még annak illatanyagát is képes előállítani.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a gomba növesztette Xyris-álvirág illatanyagai mennyiben hasonlítanak a valódi virág illatanyagaihoz (a járványhelyzet miatt jelenleg nem tudtak elutazni a helyszínre a kutatók további mintákért), azonban össze tudták hasonlítani a parazitált guyanai virágfajok észak-amerikai rokonainak illatával. Az kiderült, hogy e rokon virágok és a gomba is kibocsátják a méhek számára vonzó 2-etilhexanol nevű vegyületet.
Az alapos vizsgálatok során azt is kiderítették a kutatók, hogy a gomba növesztette álvirág pigmentanyagai olyan módon verik vissza az ultraibolya sugarakat, ahogy az ezekre érzékeny látású rovarok extra vonzónak lássák őket. A Xyris-t megtámadó parazita gomba ezen trükkök mellé a teljes növényben érvényesíteni tudja a saját akaratát: a fertőzés hatására a növény nem tud szirmokat bontani, így nem tudja elvonni a potenciális beporzók figyelmét a gomba fejlesztette álvirágokról.
Milyen előnyei származnak a gombafajnak ebből a meglehetősen trükkös viselkedésből? A kutatók szerint a gombafaj önterméketlen, vagyis ahhoz, hogy képes legyen ivarosan szaporodni, egy másik egyedre is szüksége van, a beporzók így a spóraszállítással ebben segítenek neki. Emellett, természetesen, a spórák terjesztésével újabb és újabb növényeket tudnak megfertőzni.
Ez az eddig ismert egyetlen példa arra, hogy egy gomba, száz százalékban saját anyagából álvirágot fejlesztve átveri a növényeket látogató rovart. Vannak ugyan olyan parazita gombák, amelyek kisebb mértékben módosítják a gazdanövényt, például egy moníliafaj az áfonya levelét fertőzi meg, a levél olyan pigmenteket termel, amelyek a beporzók számára vonzó ultraibolya-visszaverő tulajdonságúak, és emellett olyan illatanyagot is termel, amelyek a méheket csábítják.
A Fusarium xyrophilum mindössze két Xyris virágfajt (X. setigera és X. surinamensis) fertőzött meg, holott a területen, ahol ezt a különleges esetet is felfedezték, számos másik faja is él még e virágnak. A további terepi munkákkal majd igazolni kell, hogy valóban e két fajt preferálja-e a gomba, és azt is, hogy azonos méhfajok a virág beporzói és a gomba álvirágának spóraterjesztői. Azt is szeretnék majd kideríteni a kutatók, hogy vajon a növénynek származik-e valamiféle előnye ebből a helyzetből, például, hogy az álvirágok hosszabb idejű jelenléte miatt esetleg több beporzó látogatja a rövid életű valódi virágokat.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt