Az élet nyomára bukkantak egy svéd becsapódási kráter kőzeteiben

Egy friss tanulmány alapján rengeteg gomba élt egykor Európa legnagyobb becsapódási krátere, a svédországi, Siljan-gyűrűnek hívott képződmény mélyén – számol be a Phys.org. Az eredetileg mintegy 50 kilométer átmérőjű kráter közel 400 millió éve alakult ki.

Henrik Drake, a Linnæus Egyetem munkatársa csapatával azokat a mintákat vizsgálta, melyeket a közelmúltban gyűjtöttek be a kráterperemet alkotó kőzetekből, 700 méteres mélységig lenyúló furattal. A kutatók az 534-542 méteres mélységi szint kőzeteit tanulmányozták, és olyan finomszálas struktúrákat azonosítottak, melyek gombafonalak megkövesedett maradványai. Úgy tűnik, a mikroorganizmusok képesek voltak életben maradni az oxigénhiányos extrém környezetben.

A megkövült gombafonalak a kőzetminta repedéseiben.

Forrás: Communications Earth & Environment

A szakértők a gombákhoz köthető ásványokban viszonylag sok olyan szén- és kénizotópot találtak, amelyek alapján a csapat arra gyanakszik, hogy e gombák más helyi organizmusokkal, baktériumokkal és archeákkal együtt metán- és szulfidképző folyamatokban vettek részt.
Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a bolygónk mélyén ma is nagy számban élhetnek hasonló életközösségek, melyek hozzájárulhatnak az üvegházgázok kibocsátásához.

Drake-ék a feltárt kalcitkristályok datálása után arra jutottak, hogy a vizsgált gombák nagyjából 39 millió éve éltek, azaz jóval a becsapódást követően. A mikroorganizmusok közössége szerves anyagokat, a kőzetrepedésekbe szivárgó bitumen jellegő szénhidrogéneket bontott le a vizsgálatok szerint.

Az új eredmények ismét rávilágítanak, hogy a Földön az élet a legszélsőségesebb környezetben is képes elboldogulni.