Az élet nyomára bukkantak egy svéd becsapódási kráter kőzeteiben
A vizsgálat újabb bizonyíték arra, hogy az élet a legszélsőségesebb környezetekben is elboldogul.
Egy friss tanulmány alapján rengeteg gomba élt egykor Európa legnagyobb becsapódási krátere, a svédországi, Siljan-gyűrűnek hívott képződmény mélyén – számol be a Phys.org. Az eredetileg mintegy 50 kilométer átmérőjű kráter közel 400 millió éve alakult ki.
Henrik Drake, a Linnæus Egyetem munkatársa csapatával azokat a mintákat vizsgálta, melyeket a közelmúltban gyűjtöttek be a kráterperemet alkotó kőzetekből, 700 méteres mélységig lenyúló furattal. A kutatók az 534-542 méteres mélységi szint kőzeteit tanulmányozták, és olyan finomszálas struktúrákat azonosítottak, melyek gombafonalak megkövesedett maradványai. Úgy tűnik, a mikroorganizmusok képesek voltak életben maradni az oxigénhiányos extrém környezetben.
A szakértők a gombákhoz köthető ásványokban viszonylag sok olyan szén- és kénizotópot találtak, amelyek alapján a csapat arra gyanakszik, hogy e gombák más helyi organizmusokkal, baktériumokkal és archeákkal együtt metán- és szulfidképző folyamatokban vettek részt.
Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a bolygónk mélyén ma is nagy számban élhetnek hasonló életközösségek, melyek hozzájárulhatnak az üvegházgázok kibocsátásához.
Drake-ék a feltárt kalcitkristályok datálása után arra jutottak, hogy a vizsgált gombák nagyjából 39 millió éve éltek, azaz jóval a becsapódást követően. A mikroorganizmusok közössége szerves anyagokat, a kőzetrepedésekbe szivárgó bitumen jellegő szénhidrogéneket bontott le a vizsgálatok szerint.
Az új eredmények ismét rávilágítanak, hogy a Földön az élet a legszélsőségesebb környezetben is képes elboldogulni.
Elbutíthat minket a mesterséges intelligencia?
A Z generáció válaszúthoz érkezett: el kell döntenie, miként használja majd a mesterséges intelligenciát.
Rabul ejtik az embert az ég varázslatos vándorai
Majzik Lionel évek óta készít lélegzetelállító felvételeket az üstökösök különleges világáról. A magyar asztrofotós a National Geographic magazin online kiadásának beszélt kedvenc fotóiról.
Különleges villanásokat vizsgált az űrből Kapu Tibor
Kapu Tibor kedden tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), ahol többek között új nyomkövetési módszert vizsgált, egy új matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, valamint a Föld éjszakai féltekén zajló zivatarokról is készített fotókat.
Különleges magyar felfedezés járta meg a világűrt Kapu Tiborral
Domokos Gábort, a BME kutatóját kérdeztük Gömböcről, csillagközi látogatóról és Kapu Tibor kísérletéről.
Világít az agyunk, de a kutatók sem tudják, miért
Először sikerült az agy által kibocsátott gyenge fénylést különleges detektorokkal észlelni, ám az nem világos, hogy minek is köszönhető e fény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
