Az élet nyomára bukkantak egy svéd becsapódási kráter kőzeteiben
A vizsgálat újabb bizonyíték arra, hogy az élet a legszélsőségesebb környezetekben is elboldogul.
Egy friss tanulmány alapján rengeteg gomba élt egykor Európa legnagyobb becsapódási krátere, a svédországi, Siljan-gyűrűnek hívott képződmény mélyén – számol be a Phys.org. Az eredetileg mintegy 50 kilométer átmérőjű kráter közel 400 millió éve alakult ki.
Henrik Drake, a Linnæus Egyetem munkatársa csapatával azokat a mintákat vizsgálta, melyeket a közelmúltban gyűjtöttek be a kráterperemet alkotó kőzetekből, 700 méteres mélységig lenyúló furattal. A kutatók az 534-542 méteres mélységi szint kőzeteit tanulmányozták, és olyan finomszálas struktúrákat azonosítottak, melyek gombafonalak megkövesedett maradványai. Úgy tűnik, a mikroorganizmusok képesek voltak életben maradni az oxigénhiányos extrém környezetben.
A szakértők a gombákhoz köthető ásványokban viszonylag sok olyan szén- és kénizotópot találtak, amelyek alapján a csapat arra gyanakszik, hogy e gombák más helyi organizmusokkal, baktériumokkal és archeákkal együtt metán- és szulfidképző folyamatokban vettek részt.
Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a bolygónk mélyén ma is nagy számban élhetnek hasonló életközösségek, melyek hozzájárulhatnak az üvegházgázok kibocsátásához.
Drake-ék a feltárt kalcitkristályok datálása után arra jutottak, hogy a vizsgált gombák nagyjából 39 millió éve éltek, azaz jóval a becsapódást követően. A mikroorganizmusok közössége szerves anyagokat, a kőzetrepedésekbe szivárgó bitumen jellegő szénhidrogéneket bontott le a vizsgálatok szerint.
Az új eredmények ismét rávilágítanak, hogy a Földön az élet a legszélsőségesebb környezetben is képes elboldogulni.
Az állatokról ír Einstein egy újonnan felfedezett levelében
Úgy tűnik, a fizikust érdekelte, hogy az állatok érzékelésének megismerése miként hathat a fizika tudományára.
Elkezdi a tudományos méréseket a Perseverance rover
A rover február közepén érkezett a Marsra, azóta tesztelték a műszereit, illetve az Ingenuity robothelikopter működésében segédkezett.
Rendkívüli pillanatkép egy 180 millió éves vadászatról
A felfedezés az izgalmas jeleneten át a korabeli táplálkozási láncról is árulkodik.
Legalább négy tényező befolyásolja, mennyit néz ránk a kutyánk
A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk.
Elindult haza a NASA OSIRIS-REx űrszondája
Az űrszonda a Bennu kisbolygót vizsgálta, és mintát is vett annak kőzeteiből.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
