Az élet nyomára bukkantak egy svéd becsapódási kráter kőzeteiben
A vizsgálat újabb bizonyíték arra, hogy az élet a legszélsőségesebb környezetekben is elboldogul.
Egy friss tanulmány alapján rengeteg gomba élt egykor Európa legnagyobb becsapódási krátere, a svédországi, Siljan-gyűrűnek hívott képződmény mélyén – számol be a Phys.org. Az eredetileg mintegy 50 kilométer átmérőjű kráter közel 400 millió éve alakult ki.
Henrik Drake, a Linnæus Egyetem munkatársa csapatával azokat a mintákat vizsgálta, melyeket a közelmúltban gyűjtöttek be a kráterperemet alkotó kőzetekből, 700 méteres mélységig lenyúló furattal. A kutatók az 534-542 méteres mélységi szint kőzeteit tanulmányozták, és olyan finomszálas struktúrákat azonosítottak, melyek gombafonalak megkövesedett maradványai. Úgy tűnik, a mikroorganizmusok képesek voltak életben maradni az oxigénhiányos extrém környezetben.
A szakértők a gombákhoz köthető ásványokban viszonylag sok olyan szén- és kénizotópot találtak, amelyek alapján a csapat arra gyanakszik, hogy e gombák más helyi organizmusokkal, baktériumokkal és archeákkal együtt metán- és szulfidképző folyamatokban vettek részt.
Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a bolygónk mélyén ma is nagy számban élhetnek hasonló életközösségek, melyek hozzájárulhatnak az üvegházgázok kibocsátásához.
Drake-ék a feltárt kalcitkristályok datálása után arra jutottak, hogy a vizsgált gombák nagyjából 39 millió éve éltek, azaz jóval a becsapódást követően. A mikroorganizmusok közössége szerves anyagokat, a kőzetrepedésekbe szivárgó bitumen jellegő szénhidrogéneket bontott le a vizsgálatok szerint.
Az új eredmények ismét rávilágítanak, hogy a Földön az élet a legszélsőségesebb környezetben is képes elboldogulni.
Egyedülálló videósorozat az ELTE etológusainak mindennapjairól
Az ELTE Etológia Tanszék kutatásai a szakterületükön évtizedek óta a világ élvonalában állnak. Az új, hatrészes videósorozatban a tanszék kutatói bemutatják a viselkedéskutatási módszereket és a nagyobb kutatócsoportokat.
Először szállt le földi űreszköz a Marson
1971. december 2-án a szovjet Marsz-3 űrszonda leszállóegysége sikeresen landolt a Marson, ez volt az első eset, hogy egy másik bolygón emberi eszköz tudott leszállni.
A melegedő sarkvidék miatt délebbre több hó jut majd
Eurázsia északi részére a késő őszi-kora téli időszakban több havazás juthat, ahogy a sarkvidék melegszik, és ahogy csökken a tengeri jégborítás.
Fogkő és étrend a mezőgazdálkodás kezdetén
Egy olasz kutatócsoport a vadászatról a mezőgazdaságra való áttérés idején élt elődeink fogkő-maradványait vizsgálta meg.
Új ásványokat fedeztek fel egy meteoritban
2020-ban Szomáliában találtak rá arra a mintegy 15 tonnás vasmeteoritra, amelyben kanadai kutatók legalább két új ásványra bukkantak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
