Érkeznek a fényképek és újabb hírek a Marsról
A néhány napja landolt Perseverance rover irányító csapata közzé tett néhány felvételt, és beszámolt a küldetés eddigi fejleményeiről, s a további lépésekről.
A landolás után egy nappal tartott sajtótájékoztatón mutatták be az első három olyan fotót, amelyek már önmagukban is különlegesek, ám a bennük hordozott információ még érdekesebbé teszi őket.
Elsőként a rover ereszkedése közben készült képpel rukkolt elő a csapat, itt a jármű még az égi daruként szolgáló ereszkedő egységen lógott, közvetlenül a leérkezés előtt. A „daru” hajtóműveinek fúvókái által felvert marsi por is látható a rover felülnézeti képe mellett. Bár a Curiosity is ezzel a módszerrel landolt, most először készültek felvételek a folyamatról – később a továbbiakat is hazaküld majd a rover.
A második felvételen az akadályok kikerülését segítő HazCam navigációs kamera készítette, ezen a marsi terep látható a rover előtt, kiderült belőle, hogy kiválóan választott leszállóhelyet a rover szoftvere, nagyobb kövek nincsenek a terepen. A leszállóhely sík, a szonda mindössze 1 fokos dőlést érzékelt. A rover eleje alatt lévő kamera felvételén a rover egyik kereke és a másik kerék árnyéka is felismerhető.
A harmadik felvétel már geológiai érdekességeket is tartalmaz: a rover kereke mellett a felszínen lévő apró kövekről jól látható, hogy lyukacsosak. Azt a felvételből nem lehet megállapítani, hogy ezek vulkáni eredetűek-e, és a vulkáni gázok hozták-e létre az üregeiket, vagy üledékes kőzetek-e, amelyekben a víz oldó hatására alakultak ki a lyukak. A rover geológus csapata nagyon izgalmas munka elé nézhet, hiszen a Jezero-kráter igen változatos geológiai összetételű formációkat rejt, és hamarosan kiderülhet, hogy a kerék melletti kövek mik is voltaképp.
A negyedik nyilvánosságra hozott felvétel már a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) keringő műhold képe. Az MRO a leszálláskor a Perseverance felett repült át, és figyelte is a folyamatot, amellett, hogy a rover küldte rádiójelek átjátszójaként szolgált. Az MRO nagy felbontású kamerája, a HiRISE lefényképezte a fékezőernyőjén ereszkedő Perseverance rovert, miközben kb. 700 km távolságban volt tőle, és másodpercenként 3 kilométer sebességgel repült Mars körüli pályáján! A fotón, annak bal szélén látható az az ősi folyótorkolat is, amely miatt a Jezero-kráter e régióját választották a rover otthonául.
A csodálatos felvételeket követően beszámoltak arról is, hogy a következő napok és hetek során egyenként ellenőrzi az irányító csapat a rover egyes műszereit, illetve ezek közül sokat be kell kapcsolni, beüzemelni az éles munkafolyamatok előtt. A tervek szerint a rover a jövő hét elején készít a teljes környezetéről panorámafotót, illetve ekkor fogja majd hazaküldeni azokat a további kép- és hangfelvételeket is, amelyeket a leszállás közben készített. Az adatküldésben egyelőre csak a kommunikáció sávszélessége a korlátozó tényező.
A Perseverance műszereinek ellenőrzése, tesztje még heteket vehet igénybe, a rover tudományos vizsgálatainak konkrét célpontjait is ki kell jelölni (ezt csak a pontos leszállóhely ismeretében lehet megtervezni, így előre nem tudták), s csak ezt követően indulhat el a jármű. A Curiosityhez hasonlóan a Perseverance is saját áramforrással rendelkezik, így napfénytől, porviharoktól és évszakoktól függetlenül is tud majd dolgozni. Ehhez a NASA az eszközeiben (az Apolloktól a Voyagereken át a New Horizons szondáig) évtizedek óta bevált rádióizotópos generátort használ, amely önmagában 45 kg tömegű, és kb. 4,8 kg plutónium-dioxid természetes lebomlásából származó hő jelenti az energiaforrását. A generátor várható élettartama 14 év, ez alatt évente pár százalékkal csökken a kezdetben 110 W teljesítménye.
A rover aljára erősített Ingenuity helikopter is bejelentkezett, mind maga a helikopter, mind a roverben helyet kapott, adatközvetítő állomása kiváló állapotban van. A helikoptert 1 vagy 2 hónap múlva teszi majd le a talajra a rover, s innentől fogva 30 sol (vagyis 30 marsi nap) áll rendelkezésre a tesztrepülésekhez. Mivel a helikopter kimondottan technológiai demonstrációt szolgál, tevékenységének egyedül maga a repülés lesz a célja. Az addig hátra lévő időben a 2 kilós szerkezet műszereinek melegen tartásáról kell gondoskodni, ezért a rover feltölti a helikopter akkumulátorait is, s ezt időnként megismétli. A helikopter az útjára bocsátását követően csak a saját napelemeire hagyatkozhat majd, azonban addig is túl kell élnie a műszereinek a csontrepesztően hideg marsi éjszakákat. Ha a demonstrációs repülések jól sikerülnek, az automata repülés e módja is kiegészítheti majd a következő generációs szondákat, rovereket, szó szerint új nézőpontot adhat majd a felfedezéseknek.