A cél, hogy a felelős állattartás alapjaival az egész társadalom tisztában legyen

Jogászként, majd közgazdászként végzett. Hogyan került kapcsolatba az állatvédelemmel?

Valóban, az ELTE-n végeztem jogászként, emellett van egy közgazdász diplomám is. 2020-ban a gazdálkodástudományok doktora lettem, PhD-mat a Szent István Egyetemen az állatkínzás európai büntetőjogi szabályozásáról írtam, amelyet egyes makrogazdasági mutatók tükrében vizsgáltam.

Ám ezután inkább kommunikációs szakemberként dolgozott és 2020-ban a szakma díját, a Szavak embere elismerést is megkapta.

Igen, bő egy évtizedet kommunikációs szakemberként dolgoztam, állami intézményeknek voltam  sajtófőnöke, de állatvédelemmel mindig is foglalkoztam. 2016-tól egészen 2020 végéig az Állatorvostudományi Egyetemen, a Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszéken dolgoztam, Ózsvári László oktatási rektorhelyettes tanszékén, ahol állatvédelmet tanítottam magyar, angol és német nyelven. Tavaly az Állatorvostudományi Egyetem Kuratóriuma és Szenátusa úgy döntött, hogy 2021. január 1-én megalakul az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ, röviden ÁTE Állatvédelmi Központ – megkaptam a vezetésének a feladatát.

Mi a feladata ennek a központnak?

Fontos volt, hogy az Egyetemen belül az állatvédelem egy önálló szervezeti egységet kapjon, hiszen a téma súlya és jelentősége ezt indokolja. Küldetésünk ambiciózus, a hazai állatvédelem fejlesztését, fejlődését szeretnénk elősegíteni, mégpedig három fő funkción keresztül. Az egyik az oktatási funkció, amely nemcsak az állatorvosokat érinti, hanem egyéb állatvédelemben dolgozó szakembereket és civileket is, az ismeretterjesztés révén pedig szélesebb rétegeket is szeretnénk megszólítani az állatvédelmi gondolatokkal.
A második fő pillér, vagy fő funkció a kutatásról szól, szeretnénk állatvédelmi kutatásokkal segíteni a jogalkotók, döntéshozók munkáját, illetve a civil szervezetek tevékenységét is.
Ezenkívül harmadik lábként egy olyan tudományos alapokon működő platformot, fórumot szeretnénk létrehozni, ahol az állatokkal foglalkozó, egyébként különböző területeken mozgó emberek is le tudnak ülni egy asztalhoz azzal a céllal, hogy a közös nevezőt megtalálhassák egymással.

Elsőként említette az oktatási funkciót. Hogyan került be az oktatási intézménybe az állatvédelem?

Az Állatorvostudományi Egyetemen az állatvédelem oktatását Visnyei László tanár úr kezdte el, nem túlzás azt mondani, hogy évtizedekkel ezelőtt tartott már állatvédelmi órákat. Nagyon sokat tett azért, hogy az állatvédelem oktatása az Egyetemen egyre elfogadottabb, kívánatosabb legyen. Az állatvédelem kötelező tantárgyi szintű oktatása 2017-ben kezdődött meg, ekkortól kezdve az elsőéveseknek kötelező az állatvédelem nevű tantárgyat teljesíteni a magyar, a német, és az angol évfolyamon is, ezeknek a tárgyaknak Fodor Kinga tanárnő a tárgyfelelőse. Az Egyetem vezetősége – nagyon helyesen – felismerte azt, hogy az állatvédelem egy nagyon fontos téma, és szükséges tovább emelni a rangját.
Végül 2020 végén született egy döntés egy közvetlenül a rektori hivatalhoz kapcsolt új, tanszéki jogállású szervezeti egységnek a megteremtésére. Megszületett tehát az Állatvédelmi Központ. Ezzel együtt rögtön egy új kötelező tárgy is megjelent az állatorvosi képzésben, ez az Összehasonlító állatvédelem, amelynek én vagyok a tantárgyfelelőse. Negyedéveseknek szól magyarul és angolul is.

Mit takar az összehasonlító állatvédelem?

Az elsőévesek által elsajátított ismereteket továbbfejleszti, az állatorvosi szempontokhoz jogi, pszichológiai, kriminológiai, gazdasági szempontokat ad hozzá. Mind időben, mind pedig földrajzilag, vertikálisan és horizontálisan is ad egy képet a hallgatóknak, hiszen az állatvédelem, az állatvédelemmel kapcsolatos gondolkodás történetiségétől kezdve a külföldi jó gyakorlatokon át az aktuális állatvédelmi problémákig számos témát érintünk. Próbáljuk a hallgatókat gondolkodásra késztetni, hogy együtt tudjuk majd alakítani az állatvédelem jövőjét. Emellett most készítjük elő a már végzett állatorvosoknak az állatvédelmi szakállatorvos-képzést, ami a legkorszerűbb állatvédelmi ismereteket biztosítja majd a már végzett állatorvosok számára.

A hallgatókon kívül kiket szeretnének megszólítani?

Célunk, hogy a világban már létező állatvédelmi kutatási eredmények egy részét – nyilván a mi erőforrásainktól függ, hogy mekkora hányadát – közérthetően, minél szélesebb néprétegek számára elérhetővé tegyük. Szakmai napokat, konferenciákat rendezünk, idén februárban, azt követően májusban, majd ősszel lesznek nagyobb szabású eseményeink. Fontos, hogy a felelős állattartásnak az eszmeisége tovább tudjon terjedni és erősödni, így keressük annak útját, hogy a pedagógusokat is megszólíthassunk, illetve együtt gondolkodjunk velük, hogy hogyan lehetne akár óvodától kezdve az oktatásba, nevelésbe beépíteni az állatvédelmi szemléletet, illetve az ezzel kapcsolatos alapvető tudást. Az állatvédelem különböző szereplőivel is szeretnénk információkat megosztani. Minden képzést úgy képzelünk el, hogy az adott célcsoportra szabnánk a tematikát. Amit nagyon fontosnak érzek, szeretnénk a civil szervezetek munkáját is segíteni azzal, hogy könnyen elérhető alapvető, gyakorlatban is hasznosítható ismereteket adunk át nekik. Ezek, amiket felsoroltam, most körvonalazódnak, tapogatjuk a kereteket, amiben mozoghatunk.

Sok elhagyott kutya állatmenhelyen várja szerető gazdáját.

Forrás: Bajomi Bálint

Lesz egy etikai kódex. Ennek mi lesz a célja?

Állatvédelmi etikai kódexet készítünk éppen elő, amely valójában állatvédelmi etikai minimumkövetelményeket tartalmazó szándéknyilatkozat. A Kódexhez csatlakozók vállalják, hogy hogy a Kódexben foglaltak szellemében fognak bánni állataikkal, vagy kommunikálnak állatvédelmi témában. Segít abban is, hogy a különböző állatokkal foglalkozó szereplők, akik ebben részt vesznek, felvegyék a kapcsolatot egymással, beszélgessenek, és próbálják megtalálni más témában is akár a közös nevezőt a későbbiekben. A Kódex szövegét egy munkacsoport fogja kidolgozni, belőlük kerülnek ki az első aláíró szervezetek is. Ezt követően természetesen minden szervezet számára nyitva fog állni a lehetőség, hogy csatlakozzon.

A nagyüzemi állattartással foglalkozik a Központ? A 2000-es évek elején az Állatvédelmi Törvény módosítása javított a helyzeten. Várható még további változás?

Nagyon fontos, hogy a gazdasági haszonállatokkal is foglalkozzunk, hiszen ők alkotják a „néma többséget”: sokkal nagyobb egyedszámról beszélünk, mint ahány kutyát vagy macskát tartunk, mégis a kedvtelésből tartott állatokról esik állatvédelmi szempontból a legtöbb szó. Magyarországon, illetve az Európai Unióban viszonylag részletes állatjólléti rendelkezéseket találunk a gazdasági haszonállatokat illetően, és nagyon sok az olyan állattartó, aki mindent megtesz állatai jó körülményeiért, ami jó hír, de összességében nem mindig hallunk, beszélünk róluk eleget. Nehéz kérdés állatkínzásos esetekben, hogy hol helyezzék el az érintett állatokat, pillanatnyilag ez egyes megyékben megoldott, más megyékben esetileg próbálnak megoldást találni. Nagyon bízom benne, hogy lesznek még változások, és nagyobb figyelem irányul a gazdasági haszonállatokra állatvédelmi szempontból. Ennek első jelei már megfigyelhetőek.

Az állatvédelem jövőjének a záloga ez. Megalapozott intézkedéseket csak úgy lehet hozni, hogyha rendelkezésre állnak tudományos eredmények, adatok, precedensek. Nagyon sokat tud segíteni, hogyha látunk pozitív példákat a világból, hogy egy-egy kérdésre milyen működőképes megoldási lehetőségek elképzelhetőek. Az oktatási láb pedig talán még fontosabb, hiszen az állatvédelem ügyét hosszú távon csak úgy oldható meg, ha a felelős állattartás alapjaival az egész társadalom tisztában van. A cél, hogy úgy nőjenek fel az új generációk, hogy számukra már nyilvánvaló legyen: az állat érezni, örülni, szenvedni képes élőlény. És ez kizárólag szemléletformálás, oktatás révén érhető el.

Most indulnak el a kutatási irányba, milyen lépéseket terveznek?

Egyrészt leültünk tárgyalni az Agrárminisztériummal, az állatvédelemért felelős miniszteri biztossal, hogy milyen kutatások lennének hasznosak az ő munkájuk szempontjából, és ugyanezt a kérdést feltettük a terepen keményen dolgozó civil állatvédő szervezeteknek is egy kutatási igényfelmérés formájában. Február 14-én zárult le az igényfelmérés, jelenleg összesítjük az eredményeket.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu