Szuperföldet találtak egy közeli rendszerben
Az objektum felszínén elképesztő forróság uralkodik, olyan lehet, mint a Vénusz.
Trifon Trifonov, a Max Planck Csillagászati Intézet szakembere és kollégái a CARMENES konzorcium keretében a közelmúltban egy forró szuperföldre bukkantak – számol be a Phys.org. Az eredményről megjelent tanulmány alapján az égitest egy meglehetősen közel, 26 fényévre fekvő vörös törpénél, a Gliese 486-nál kering.
A kutatók különböző módszereket és adatbázisokat, köztük a tenerifei Teide Obszervatórium információit használták fel. A csapat szerint a Gliese 486b jelű objektum 2,8 földtömegű, de csak 30 százalékkal nagyobb bolygónknál. Az égitest nagyjából 1,5 naponta halad el csillaga előtt, amelytől mintegy 2,5 millió kilométerre fekszik. Mivel a Gliese 486 jóval hűvösebb, mint a Nap, az exobolygó légkörének egy része megmaradhatott, az objektum ezért remek jelölt lesz a későbbi műszerek, például a James Webb űrtávcső számára az atmoszféra-vizsgálatra.
A Gliese 486b kötött tengelyforgású, ami azt jelenti, hogy mindig egyazon oldalát mutatja csillaga felé. Az exobolygó felszínén legalább 430 Celsius-fokos forróság uralkodik, a szakértők ezért úgy gondolják, hogy az égitest inkább a Vénuszéra, nem pedig a Földére emlékeztet. José Antonio Caballero, a Spanyol Asztrobiológiai Center munkatársa és a csapat tagja szerint ha a Gliese 486b nagyjából 100 fokkal melegebb lenne, felszínét láva borítaná, légköre pedig elpárolgott kövekből épülne fel.
A kutatók célja az, hogy az égitest további megfigyelésével még több részletet kiderítsenek róla.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
