A sokat mobilozó gyerekek inkább a részletekre figyelnek

Az sokat mobilozó gyerekek a teljes kép helyett a részletekre fókuszálnak, ez pedig hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat, derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából.

A teljes kép gyors felmérése (ún. globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat.

A képhez tartozó feladat: Mit látsz a képen? Mondd ki, ami először eszedbe jut! Ha csillagot mondtál, akkor Te valószínűleg a részletekre, míg ha napot, akkor inkább a teljes képre figyelsz.

Forrás: Alfa Generációs Labor / ELTE

 

„A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük meg, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – mondja Konok Veronika, a vizsgálatok vezetője.

Az ELTE weboldalán közzétett legújabb kutatás szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.

Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van.

Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi-e elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt óvodás gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem digitális játékkal (whack a mole) játszott.
„Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassanak a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – mondja Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője. Mindezek alapján elmondható, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokkal is járhat.

„A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – mondja Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa. Lehetséges, hogy a jövőben ezek a gyerekek másfajta tanítási módszert, másfajta tananyagot igényelnek majd.

Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat.

A figyelmi fókusz megváltozott működése autizmussal és ADHD-val érintett gyerekeknél is tapasztalható a digitális eszközhasználati szokásoktól függetlenül. Az Alfa Generáció Labor egy jelenleg is zajló kutatásában a figyelmi működésen túl, most a mozgás terén is keresi azokat a jellemzőket, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett fejlődési zavarokkal. Ezen kívül a gyermekkori digitális eszközhasználat felmérése is folyamatban van, ahol online, otthonról végezhető kutatásban vizsgálják, mennyit is „kütyüznek” a magyar gyerekek. Mindkét kutatáshoz várják még résztvevők jelentkezését.
A kutatásra ide kattintva lehet jelentkezni!