Hozzánk hasonlóan beszélhettek a neandervölgyiek
Az antropológia egyik régi kérdése, hogy ősi rokonaink képesek voltak-e a miénkhez hasonló verbális kommunikációra.
Rolf Quam, a Binghamtoni Egyetem munkatársa és kollégái friss tanulmányukban arra jutottak, hogy a neandervölgyiek képesek voltak hozzánk hasonlóan beszélgetni – számol be a Phys.org. Quam szerint vizsgálatuk azon kevés jelenleg zajló kutatások egyike, amelyek a kövületek segítségével vizsgálják a nyelv evolúcióját, azaz az antropológia egyik kifejezetten nehéz területét.
A szakértőket évtizedek óta foglalkoztatja a kérdés, hogy ősi rokonaink képesek voltak-e az emberi beszédre. A kutatókat különösen az érdekli, hogy legközelebbi kihalt rokonunk, a neandervölgyi kommunikált-e hozzánk hasonlóan.
A csapat előbb CT-vel vizsgálta meg modern emberek, neandervölgyiek, illetve utóbbiak felmenőinek fosszíliáit, majd 3D-s modelleket hoztak létre a fül szerkezetéről. A modellekből származó adatokat egy szoftverbe táplálták, amely becslést adott az adott embertípus hallási képességeire az átlagos beszéd tartományában, 5 kilohertzig. Az eredmények azt mutatták, hogy a neanderrvölgyiek hallása jobb volt 4-5 kilohertzen, mint a spanyolországi Atapuercánál felfedezett őseiké.
A szakértők a maximum érzékenység frekvenciatartományát is tanulmányozták, ami sokat elárul a vokális kommunikációról – a nagyobb tartomány például több hang megkülönböztetését teszi lehetővé. Úgy tűnik, a neandervölgyiek ebben a kritériumban is inkább a modern emberekre emlékeztetett, semmint atapuercai felmenőikre.
A kutatók úgy vélik, a hallásbeli hasonlóságok arról árulkodnak, hogy ősi rokonaink kommunikációs rendszere olyan volt, mint a miénk. Quam szerint az adatokból az is kiderült, hogy a neandervölgyiek feltételezhetően sok mássalhangzót használtak. Az eredmények megerősítik azt az elképzelést, mely alapján a neandervölgyieknél, a modern emberekhez hasonlóan, a beszéd képességével párhuzamosan jelentek meg az egyre komplexebb viselkedési formák.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
