Elképesztően sok vírusfaj él bélrendszerünkben
A Wellcome Sanger Intézet és az Európai Bioinformatikai Intézet (EMBL EBI) kutatóinak bő 140 000 vírusfajt sikerült azonosítani az emberi bélrendszerben. És ami az új ismeret szenzációs voltát adja, hogy ezeknek több mint a felét korábban nem ismerték.
Az eredmények a Cell szaklapban jelentek meg 2021 februárjában. A szakemberek számára is meglepő volt ez a nagy szám, ami a Föld különböző pontjain összegyűjtött 28 060 nyilvános emberi ún. bélmetagenom elemzése révén jött össze. Többségében egészséges emberektől származó mintákról volt szó, a kutatók szerint éppen ezért megdöbbentő, hogy mennyi, eddig ismeretlen, vírusfaj is él az emberi bélrendszerben. A több tízezer új vírusfaj sorában egy új, széles körben elterjedt kládot, jelen tudás szerint az emberi bélrendszerben a második legelterjedtebb víruscsoportot azonosítottak. Ezt a tanulmány szerzői „gubafágok” megnevezéssel említik. (A kládok olyan vírusok csoportját jelentik, amelyek tagjairól a tudomány úgy véli, hogy azokat rokoni szál fűzi össze, nevezetesen közös az ősük.)
Az ma már közismert tény, a belekben előforduló parányi élőlények közül sok egyenesen szükséges az ember egészségéhez, és a fajok közötti egyensúlyhiány hozzájárulhat az ember számos betegségének kialakulásához. Ilyen például a gyulladásos bélbetegség, az allergiák és az elhízás is.
Az új ismeretek fényében remélhetjük, hogy sikerül alaposabban megismerni az emberi emésztőrendszer működését, ahogyan azt is, hogy ez a tömérdek vírusfaj milyen módon van befolyással az emberek egészségére.
Az tanulmány első szerzője, Dr. Luis F. Camarillo-Guerrero azt mondja, az általuk tisztázott „kiváló minőségű vírusgenomok elősegítik annak megértését, hogy a vírusok milyen szerepet játszanak a bélbaktériumok életében”, ezen túlmenően pedig segíthetik „új kezelések kidolgozását, például bakteriofág eredetű antimikrobiális szerekét”.
Írta: Csibrányi Zoltán
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
