Méhlárvák dobolása ellenségeik megtévesztésére
Egy faliméh faj (Hoplitis tridentata) lárvája kétféle hangot is hallat: hangosabb sercegéssel jelzik a veszélyt, majd halk kopogással összezavarják a parazita darazsat.
A magányos életmódú faliméhek elszáradt, üreges növényi szárakba rakják petéiket, legtöbbször sárból tapasztott ivadékbölcsőkbe. Miután kikelnek, a lárvák az ivadékbölcsőbe helyezett pollenen élnek, majd bebábozódnak és áttelelnek.
Svájci kutatókat meglepte a csöndes méhek különös hangadása, a méhlárváknál eddig még nem tapasztalt hang. Ezt úgy idézik elő, hogy a lárvák, a maguk köré szőtt, elkérgesedett gubóhoz ütögetik fejüket. A vizsgálatok alapján többféle zavaró hatásra először mindig egy sercegő hangot adtak ki, majd hosszan, de halkan kopogtak.
A méhlárvákat a fürkészdarazsak és más paraziták megtámadhatják. A darázs végigpásztázza, ütögeti az üreges szárat csápjaival, a visszaverődő rezgés pedig elárulja, van-e lárva a növény szárában. Ekkor tojócsövével a szárat átfúrva az ivadékbölcsőbe juttatja saját petéit, amelyek kikelve elevenen felfalják a méhlárvákat.
Bár nem sikerült kideríteni, hogy pontosan milyen zavarásra használnak hangokat a faliméhek lárvái, a kutatók feltételezik, ha darázsveszélyt észlelnek, először hangos sercegéssel riasztják „testvéreiket”, majd hosszas dobolásba kezdenek, amely valószínűleg a darázs radarjának megzavarását szolgálja.
Írta: Olasz Krisztina
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
