Mindennapi életünk szerves része a meteorológia

A meteorológia mára a mindennapi élet szerves része lett mindamellett, hogy a gazdaság és gazdálkodás fontos befolyásoló tényezője, és a jövő problémáinak megoldásában komoly szerepet játszó tudomány és erőforrás.

Az időjárási viszonyok megismerése, feltérképezése évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. Hazánkban már a 11. századból találunk az időjárás megfigyelése vonatkozó adatokat, de 1540-től minden évben történt valamilyen utalás az időjárás alakulására. Ezek a feljegyzések még nem hasonlíthatók a későbbi rendszeres műszeres mérésekhez, mégis érdekes információt tartalmaznak a régmúlt időjárásáról. A korai magyarországi megfigyelések első feldolgozását Berde Áron foglalta össze 1847-ben a Légtüneménytan s a két Magyarhon égalj viszonyai, s azok befolyása a növényekre és állatokra című munkájában, mely az első magyar nyelvű szakkönyv – olvasható a met.hu oldalán.

Az 1870-ben létrejött intézmény európai viszonylatban is az elsők között volt, Schenzl Guido igazgató vezetésével kezdte meg a meteorológiai állomáshálózat fejlesztését, a meteorológiai mérések szervezését, kiértékelését, valamint az ország éghajlati viszonyainak feltárását.
Az időjárás előrejelzése csak évekkel később, Konkoly-Thege Miklós igazgatói működése idején került a feladatok közé. Így mérföldkőnek számít az 1891-es esztendő, amikortól naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adott ki a prognózis osztály. Gyors ütemben fejlődött a megfigyelő hálózat is. 1900-ban már 765 meteorológiai állomás működött az akkori Magyarország területén, amelyek közül 146 naponta háromszor észlelt.

A mai Országos Meteorológiai Szolgálat az időjárás, az éghajlat és a levegőkörnyezet témaköreiben sokrétű feladatot lát el: a mérési, üzemeltetési feladatoktól kezdve a napi operatív tevékenységeken, az időjárás előrejelzésén és a veszélyjelzésen át a kutatás-fejlesztésig, ismeretátadásig, szemléletformálásig.