Több mint 5000 tonna bolygóközi por hullik a Földre évente

A mikrometeoritok, vagyis a néhány tized- vagy századmilliméter nagyságú meteoritok mindig is hulltak bolygónk felszínére, a pontos mennyiségüket eddig nem vizsgálták közvetlen mérésekkel.

A francia CNRS kutatója, Jean Duprat vezetésével két évtizeden át folytattak gyűjtő expedíciókat az antarktiszi Concordia kutatóállomás közelében, e hely kiváló ilyen kutatásokra, mivel rendkívül tiszta a levegő (nincs porszennyezés), és szinte semmi csapadék sincs egész évben. Ez elősegíti azt, hogy a felszínre hulló mikroszkopikus szemcsék más területekhez képest feldúsulva mutatkozzanak meg a hóban.
Ezen expedíciók során elegendő mennyiséget sikerült begyűjteni ezekből az apró égi ajándékokból ahhoz, hogy kiszámíthassák a kutatók azt a tömeget, ami évente hozzávetőlegesen hullik bolygónkra. Azért, hogy a kutatóállomás közelségéből adódó minimális emberi szennyezést is elkerüljék, a hófelszín alatt ásott árkokból gyűjtöttek havat, olyan mélységből, amely még a kutatóállomás létesítése előtt hulló hóból állt. A begyűjtött hó kiolvasztása és szűrése után vizsgálták át mikroszkóp alatt az egyes szemcséket, hogy bizonyosan mikrometeoritokat vegyenek csak számításba; típusaik szerint osztályozták, majd megmérték az így talált anyagot. A két évtizedet átfogó gyűjtésben több ezer darab, 30-200 mikrométeres nagyságú bolygóközi eredetű szemcsét sikerült azonosítani.
A mostani számítások, az itt talált szemcsék alapján azt jelezték, hogy a teljes bolygóra vetítve évi mintegy 5200 tonna mikrometeorit érkezik az űrből. A légkörbe érkezés előtt a bolygóközi térben utazó szemcsék még évi 15 000 tonna tömeget adnának ki, azonban ezekből a nagyobb szemcsék a légkörben elégnek. Az egészen aprók érhetik el a felszínt, mivel ezek nagyon hamar lelassulnak, így nem tudnak felizzani és meteorként megsemmisülni.
A nagyobb meteoritokból évente kevesebb mint 10 tonna éri el a felszínt, így az jelentősen nem járul hozzá az éves tömeghez.