Vajon hány T. rex élt valaha?

A Tyrannosaurus rex kora legfélelmetesebb csúcsragadozója volt, de vajon összesen hány ilyen állat rótta Észak-Amerika földjét a kréta időszakban?

Charles Marshall, a Berkeley Egyetem paleontológusa hosszú évek óta gondolkodott e kérdésen, és nemrégiben kutatócsoportjával meg is találta a választ, amelyről a Science folyóiratban be is számoltak. Nem könnyű feladat azonban egy réges-rég kihalt állat egykori létszámát felmérni! Míg a ma élő állatok esetében jól bevált számítási módszerekkel lehet a valós számot rendkívül jól megközelítő becsléssel megadni, addig egy olyan fajnál, amely sok évmillióval ezelőtt kihalt, ez hatványozottan nehezebb, és sokkal nagyobb a bizonytalanság is. A T. rex fajként mintegy 2,5 millió éven át létezett, és azt jól tudjuk, hogy a maradványainak megkövüléséhez és ezek megtalálásához óriási szerencse kell – a körülmények speciális összjátéka teremti meg ehhez a lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy az ismert kövületek száma rendkívül távol áll attól, ahány állat egykor élt.
Milyen szempontokat kellett figyelembe venniük a szakembereknek a becsléshez? Marshall szerint ehhez pontosan kellene ismerni a T. rex ökológiai helyzetét és azt, hogy mennyire volt melegvérű. A számítás olyan módszeren alapul, amelyet a ma élő állatokra dolgoztak ki, és az adott állat testtömegének és népsűrűségének matematikai összefüggését veszi figyelembe. Bár ezek az összefüggések igen erőteljesek, más tényezőt is be kell vonni: milyen ökológiai fülkét foglalt el az állat és milyen a fiziológiája.
A számítások alapján a kutatók úgy vélik, az eredményeik egy-két nagyságrendnyi hibahatárral rendelkeznek pusztán a T. rex ökológiai szerepének hiányos ismerete miatt. Az állat energiaigényét (amelyet a melegvérűség határoz meg) a kutatók az oroszlán és a komodói varánusz közt félútra helyezték. A számításokhoz csak a felnőtt T. rex egyedeket vették figyelembe, mert egyrészt rendkívül kevés a fiatal egyed a kövületek közt, másrészt azok minden bizonnyal teljesen más zsákmányokra, talán más módszerekkel is vadászhattak, mint az erejük teljességét elért felnőttek.
Egy T. rexnek 15,5 év kellett az ivarérettség eléréséhez, és a 20-as éveik végéig élhettek átlagosan, s mivel életük végéig növekedtek, kifejletten a 7 tonnát is elérhették. Ezek alapján 19 évente váltották egymást a generációi, és egy egyed 100 négyzetkilométeres terület ura lehetett.
Mivel a faj összesen mintegy 2,3 millió négyzetkilométeres régióban volt honos, és nagyjából 2,5 millió éven keresztül létezett, ez azt jelenti, hogy bármelyik adott időpillanatban összesen 20 ezer egyed élt, s a teljes elterjedési időszakra vetítve ez a szám 2,5 milliárd egyedet jelent!

Mindeddig mintegy 100 T.rex egyedtől vannak kövületeink – összesen 32 jó megtartású egyed van a múzeumok birtokában, de számos egyedet csupán egyetlen csontdarab vagy fog képvisel. A legnagyobb T. rex lelőhely, a Montana államban lévő Hell Creek formáció területén a becslések szerint 16 ezer egyedből egy hagyhatott maga után valamiféle csontmaradványt.
A kutatók által elvégzett becslés természetesen nagy hibahatárral dolgozik, hisz rengeteg bizonytalanság van a figyelembe vett adatokban is. Viszont a számítási módszer jó lehet olyan paleo-ökológiai felmérésekhez, amelyek megbecsülik, hány általunk nem megismert állatfaj élhetett egy adott helyen és időben, vagy épp azt, hogy hány rövid élettartamú állatfaj létezhetett, amely sosem kerül elő az őslénytani leletek közt. Ahogy Marshall mondta: „ Elkezdhetjük kiszámítani azt, hogy mi mindent nem tudunk.”