Bibliai időkből származó pálmákat támasztottak fel

A közönséges datolyapálma régóta fontos szerepet tölt be Levante lakóinak életében.

Muriel Gros-Balthazard, az Abu-Dzabi New York University (NYUAD) genetikusa és kollégái új tanulmányukban azt mutatják be, miként szekvenálták a datolyapálma kihalt változatainak genomját – számol be a Phys.org. Az érintett növények nagyjából 2 ezer éve éltek. A csapat Levante területén feltárt magokat elemzett, a minták az időszámítás előtti 4. és az időszámítás szerinti 2. század közötti periódusból származnak.
A növényeket azért csíráztatták, hogy új, életképes palántákat hozzanak létre. A kutatók teljes genomszekvenálást végeztek, hogy megismerjék a közönséges datolyapálma már kipusztult típusait.
A vizsgálattal a szakértők felmérhették, hogy miként fejlődtek a növények az idők során. Úgy tűnik, a vizsgált periódusban a Földközi-tenger keleti partvidékén a közönséges datolyapálmákban egyre nagyobb arányban jelentek meg egy másik faj, a krétai datolyapálma génjei. Ez a Római Birodalom egyre növekvő befolyásának jele lehetett.
„Szerencsések vagyunk, hogy a datolyapálma magjai sokáig, jelen esetben több mint 2 ezer évig élnek, és minimális DNS-sérüléssel csíráznak a régió száraz környezetében” – mondta Michael D. Purugganan, a NYUAD munkatársa és a csapat tagja. A szakértő hozzátette, a feltámasztó genomikai megközelítés kifejezetten hatékony régi, illetve kihalt növények, például a közönséges datolyapálma egyes változatainak vizsgálatára. A technikával akár eltűnt géneket is felfedezhetnek a kutatók.