Összefügg az ásítás és az agyméret

Madarak és emlősök ásításának hosszát és agyméretét hasonlították össze.

Az Utrechti Egyetem vezette kutatócsoport több mint 100 állatfaj ásítását mérte fel, abból az elméletből kiindulva, hogy az ásítás egyik funkciója az agy hűtése. Az elképzelés szerint így a nagyobb agyú, több idegsejttel rendelkező állatok ásítása tovább tarthat.
A kutatók állatkertekbe és kutatóintézetekbe mentek, ahol videókat készítettek az ásító állatokról (ez persze türelemjáték volt), s emellett különböző videómegosztókon látható ásító állatok felvételeit is megvizsgálták. Az ásítások hosszát egységes szempontok alapján megmérték, majd összehasonlították az adott állatfaj agyméretével.
Kiderült, hogy az ásítás hossza valóban az agymérettel, neuronok számával mutat egyenes arányosságot, és nem a testméret játszik szerepet benne. Azt is megállapították a kutatók, hogy az emlősök hosszabban ásítanak a madaraknál, mivel a madarak vérének hőmérséklete gyorsabban képes csökkenni, így rövidebb ásítás is elegendő ugyanolyan hatékony hűtéshez. Az optimális agyhőmérséklet teszi lehetővé annak jó működését, és az adott élőlény figyelmének élénkségét.
A kutatók szerint az eredményeik azt sugallják, hogy az ásítást egyáltalán nem udvariatlanságként kellene felfognunk, hanem inkább dicséretesnek kéne tekinteni, hisz így az illető igyekszik jobban figyelni ránk.