Rendkívüli pillanatkép egy 180 millió éves vadászatról

A felfedezés az izgalmas jeleneten át a korabeli táplálkozási láncról is árulkodik.

Az ősi Tethys-óceán üledékeiből keletkeztek azok a palás kőzetek, amelyek a mai Németország, Svájc és Ausztria területén bukkannak ki, számos izgalmas kövülettel. 1970-ben egy német amatőr gyűjtő emelt ki egy olyan paladarabot, amely a különös jelenetet tartalmazta, ez azután egy magángyűjteménybe került. Itt bukkant rá 2019-ben egy kutató, és megvásárolták a darabot a Stuttgarti Állami Természettudományi Múzeum számára.
Egy nemzetközi kutatócsoport elemezte a maradványokat, az eredményeket pedig a Swiss Journal of Palaeontology szakfolyóirat közölte. A lelet több részre tagozódik, ezeket több állat maradványai teszik ki.
Egyrészt láthatóak egy belemnitesz rostrumának maradványai – a belemniteszek ősi lábasfejűek voltak, amelyekben a mai tintahalakhoz hasonlóan csak belső vázzal rendelkeztek, ennek egy része a rostrum, az a hosszúkás, csőrszerű képződmény, amely alapján ezeket az állatokat ismerjük. A most vizsgált egyed a Passaloteuthis bisulcata fajba tartozik.
A jelenet másik résztvevője egy homárféle rák volt a Proeryon nemből, amelynek a járólábait, illetve a testének egyes részeit lehet látni a kőzetben. Mivel a belemnitesz igen kiváló állapotban volt, ezért azt is látni lehetett a maradványokon, hogy a teste hátulsó részét valami nagyobb ragadozó kettéharapta.
A rák azonban rossz kondiban lehetett, a kutatók a maradvány alapján úgy vélik, valószínűleg épp vedlett. A belemnitesz a szájában tartotta a rákot, vagy annak a levedlett kültakaróját, amikor a nála is nagyobb ragadozó őt magát harapta át. A harapás következtében a szájában rákot tartó belemnitesz zsákmányával együtt lesüllyedt a tengerfenékre, majd ott a finomszemcsés iszapba temetődve átkövült.
A kutatók úgy vélik, a nagy ragadozó egy korabeli cápa lehetett, ezek maradványai közt rengeteg esetben lehelt belemniteszeket is felfedezni, vagyis a cápa a belemnitesszel táplálkozott. A stuttgarti múzeumban egy olyan őscápa maradványait is őrzik, amelynek gyomrában rengeteg belemnitesz-váz (rostrum) található, s valószínűleg ezek miatt pusztult el. A legtöbb állat igyekezett úgy megenni a belemniteszeket, hogy a kemény, nem igazán emészthető rostrumot ne kelljen lenyelnie.