Fejlesztik az orosz űrszemét-figyelő rendszert
2016-tól működik az orosz űrszemétkövető és -figyelmeztető rendszer, azonban a növekvő műholdszám miatt fejlesztést igényel.
Az ASZPOSZ OKP nevű rendszer automatizált módon működik, és egy nap alatt akár 10 figyelmeztető üzenetet is küld az orosz műholdakhoz túl közel elrepülő objektumok miatt, számolt be a Roszkozmosz. Az alacsony Föld körüli pályát figyelő rendszer működéséről egy, a Tassz hírügynökségnek adott interjúban beszélt Igor Bakarasz, a Roszkozmosz egyik informatikai és elemző munkát végző leányvállalata, a CNIImas vezetője.
„Három és tíz közti figyelmeztetés érkezik az ASZPOSZ OKP-tól minden nap arról, hogy az orosz űrflotta valamely védett műholdjának veszélyes közelségébe jut egy űrszemétdarab”- mondta a szakember. A sok figyelmeztetés ellenére azonban ritkán kell elkerülő pályamanővert végezni, és nem is minden űrszonda rendelkezik az ehhez szükséges hajtóművel, üzemanyaggal. Csak azokban az esetekben tesznek kitérő manővert, ha kimondottan nagy az esélye az ütközésnek. 2020-ban összesen több mint 4000 figyelmeztetés történt, és ezekből 220 az ISS-t (Nemzetközi Űrállomás) érintő volt, az Űrállomásnak kétszer kellett módosítania a pályáját az ütközés komoly veszélye miatt.
A 2016 óta működő automata rendszer optikai-elektronikai úton követi a lehetséges veszélyes objektumokat, észleli a műholdakat és az űrszemét darabjait is, s kiszámítja ezek helyzetét, jelenleg 36 távcső alkotja, amelyek Oroszország, Brazília és Örményország területén üzemelnek. A rendszer a következő években négy nagy földi megfigyelő központtal bővül, ezzel összesen 65 távcső figyelheti majd az űrszemét és a műholdak sorsát.
A szakember azt is elmondta, hogy meddig maradhat a világűrben egy irányíthatatlanná vált vagy munkáját befejezett űreszköz: ez a keringés magasságágól függően 500 km esetén maximum 25 év, 800 km esetén 100-150 év, 1200 km esetén kb. 2000 év, 36,000 km esetén sok ezer év is lehet.
Az interjú abból az alkalomból készült, hogy május 13-án volt 75 éve, hogy egy korabeli szovjet rendelet értelmében megalakult a mai CNIImas őse, a Rakétafegyverek Állami Kutatóintézete, amely akkoriban tisztán katonai feladatokat látott el hadiipari rakétakutatással.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
