Nyomot hagytak immunrendszerünkben a pestisjárványok
Történelmünk egyik legpusztítóbb fertőző betegsége volt a pestis, az 1346-1353 között. A fekete halál néven ismert járvány után még évszázadokon keresztül újra visszatért kontinensünk egyes terülteire.
A három nagy pestis-világjárványból (a Justinianus-féle, a fekete halál, és a 20. sz. eleji) a fekete halál járványa során Európa lakosságának fele halt meg néhány év alatt, és bár Európában ma már nem fordul elő, a világ számos részén újra és újra felbukkan, kisebb gócokban. Orvosi beavatkozás nélkül még ma is igen magas a halálozása, és nagyon valószínű, hogy egyes egyének olyan génváltozatokkal rendelkezhetnek, amelyek védettebbé, vagy épp fogékonyabbá teszik őt a pestissel szemben. Ha ez igaz, akkor a génváltozatok gyakoriságában bekövetkezett változások bizonyíthatják az egykori járványok következtében kialakult alkalmazkodást.
Egy nagy nemzetközi kutatócsoport egy 16. századi német pestis-tömegsírból 36 ember belső fülének sziklacsontja segítségével (e csontok őrzik meg legjobb állapotban a DNS-ünket) vizsgálta meg azt a 488 gént, amelyek az immunitásunkkal összefüggésbe hozhatók, majd összevetették őket a helyszínen ma élő 50 ember hasonló génjeivel.
A kutatók megbizonyosodtak arról, hogy a városkában nem történt lakosságcsere a 16. század óta, majd összehasonlításokat végeztek az egykori és a ma élő népesség immunitást szabályozó génjein. Az elemzések eredményei azt mutatták, hogy Yersinia pestis baktériummal összefüggésben négy HLA (Humán Leukocita Antigén) molekula, és két, a veleszületett immunrendszer részét képező, mintázatfelismerő receptor génváltozata a modern kori lakosságban gyakoribbá vált. A kutatócsoport úgy véli, hogy ez a 16. századi járvány hatására történhetett meg azzal, hogy a szerencsés génváltozat hordozói túlélték a pestist, és e sikerért felelős génjeiket adták tovább utódaiknak.
A pestis kb. 5000 éve bukkant föl először Európában, ezért a védekező rendszerünket is hosszú ideje formálhatja már, így a kérdéses génváltozatok is létezhettek, ám csupán az elmúlt évszázadok nagy járványai hatására váltak gyakoribbá. A szakemberek úgy vélik, ugyanezek a géncsoportok szerepet játszhatnak a modern kor járványaival szembeni természetes immunitásunkban is.
Növényi alapú nedvszívó
Az egészségügyi betétek nedvszívó tölteléke pamut vagy fapép, egy új fejlesztésben olcsóbb és fenntarthatóbb alapanyagot találtak.
Rizsháncs és papír lehet a jövő szigetelőanyaga
A rizsháncs olyan mezőgazdasági melléktermék, amelynek már eddig is számos felhasználási formáját találták ki, most egy újabb áll be ebbe a sorba.
Kiterjedt ősi tiszafaerdők
Kelet-Anglia egy sík régióját a régmúltban kiterjedt tiszafaerdők uralták.
A palackorrú delfin elektromos érzékelője
Egy új kutatás szerint a palackorrú delfinek is érzékelhetik az elektromos teret az orrukban lévő érzékelővel.
Kiterjesztett valóságot alkalmazó orvosi eszköz készült Pécsen
A Pécsi Tudományegyetem részvételével fejlesztették azt az új orvosi eszközt, amelyben kiterjesztett valóság segíti a vizsgálatok kiértékelését és az eredmények gyakorlati felhasználását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
