Mit tehetünk a jövő járványai ellen?

Az állatról emberre terjedő, majd súlyos járványokat okozó betegségek évezredek óta kísérik az emberiséget, és ez a jövőben sem fog megváltozni, ha mi nem változtatunk.

Az állatok háziasításától fogva sorra jelentek meg az emberiséget sújtó, állatról emberre terjedő betegségek, járványok. Ilyenek például a kanyaró, vagy a mára már szerencsére eliminált fekete himlő, de állati eredetűek a HIV, az ebola, a SARS, a MERS is, gyakorlatilag az embert megbetegítő kórokozók több mint fele állati eredetű. E sorozat legutóbbi tagja a Covid–19, ami biztosan nem a leges legutolsó zoonózisunk. Egy következő állati eredetű pandémia esetében csak az a kérdés, hogy mikor következik majd be.
A Florida Atlantic Egyetem kutatócsoportja arra hívja fel a figyelmet, hogy az állattartási módszereinket gyökeresen meg kellene változtatni ahhoz, hogy elkerülhessük a következő nagy világjárványt. A kutatók szerint az állattartásból származó élelmiszeripari alapanyagokat sejttenyészetekből eredő alternatív hússal, vagy növényi helyettesítőkkel lehetne kiváltani, s ezt kormányzati támogatással ösztönözni. Emellett a mai intenzív állattartásból származó termékeket „zoonózis adóval” kellene terhelni, majd fokozatosan kivezetve teljesen megszüntetni az ilyen típusú állattartást.
A kutatók hangsúlyozták, hogy nem megoldás az orvostudományra hárítani a betegségek elleni harcot, már csak az egyre növekvő antibiotikum-rezisztencia miatt sem, hanem az állati betegségek emberre való átterjedésének, kialakulásának esélyét kell megszüntetni.
Ez különösen az olyan, megjósolhatóan bekövetkező járványokra igaz, amelyeket az intenzív állattartásból keletkezhetnek.
A Covid–19 esetéből ugyan megtanultuk azt, hogy mivel lehet lassítani egy járvány terjedését, ám ezek a módszerek semmit sem tesznek a járvány kialakulása ellen, a megelőzésért. A problémát a gyökerénél kell megragadni: az intenzív állattartásnál. „Gyakran félresöpörjük az állattenyésztéshez kapcsolható zoonotikus fertőző betegségek lehetőségét, azonban a Covid–19 arra figyelmeztet, hogy értékeljük át az élelmiszer-termelésünket, és igyekezzünk megtalálni a módját a jövőbeli járványok megelőzésének, a globális közegészségügy érdekében” – tette hozzá Justin Bernstein, a Food Ethics szakfolyóiratban közzé tett tanulmány vezető szerzője.
A megoldás persze nem lesz könnyű. Elég abba belegondolni, hogy az intenzív állattenyésztés gyakran nem a leggazdagabb országokra jellemző, azonban a jövő járványainak megelőzése emberi és gazdasági érdek is egyaránt. A mindenkit károsító problémákat csakis közösen tudjuk elkerülni.