Medveállatkák érkeztek az Űrállomásra
A most érkezett mikroszkopikus szuperhősök az űrhajósok egészségének megőrzését segítik.
A medveállatkák számos tulajdonsága jellemző a szuperhősökre: jelentéktelennek tűnnek, alábecsüljük a képességeiket, azonban kibírják a legforróbb és leghidegebb földi körülmények közt is, évtizedekig életben maradnak víz nélkül, s a világűr sugárterhelésével is elbírnak.
A bájosan duci, nyolc lábú kis lényekkel a Nemzetközi Űrállomáson fognak kísérleteket végezni, azzal a céllal, hogy az űrhajósok szervezetét a világűrben megterhelő mikrogravitáció és sugárzás keltette hatásokat részleteiben megismerjék. Ezen információkon keresztül a hosszú távú űrutazás káros hatásait szeretnék mérsékelni majd. A kutatók kíváncsiak például arra, hogy a medveállatkák generációi közt kialakulnak-e eltérések az űrbéli életmód hatására, vagy változatlanok az utódok?
A medveállatkák sugárzás hatására jelentősen megnövelik az antioxidáns-termelésüket, azt azonban ki kell deríteni, hogy mely génjeiknek köszönhető ez. Szeretnék kideríteni, pontosan melyik gének érintettek a világűrhöz való alkalmazkodásukban. Az egyes génjeik ki- vagy épp bekapcsolódása által kiderül, mik a rövid vagy a hosszú távú stresszválaszuk, a különleges túlélési képességeik genetikai alapjai. Az Űrállomáson végzett kísérletekhez hasonlót földi körülmények közt is végeznek, így a két környezetben kapott eredmények is összehasonlíthatóak lesznek.
A Cell Science-04 nevű kísérlet az első lesz, amelyben medveállatkákkal együtt róhatják a világűrt az űrhajósok az ISS fedélzetén. Korábban egy kísérletben az Űrállomás külsején helyezték el a medveállatkákat, vagyis nem a lakótérben utazhattak akkor, ám azt is túlélték. Most azonban ugyanott élnek majd, ahol az űrhajósok, szaporodni fognak. Mindezt olyan laborkörnyezetben, amelyet a NASA Ames Kutatóközpontja készített, s amelyet a kísérletet irányítók a Földről közvetlenül meg tudnak figyelni. Ennek segítségével egészen finom részleteiben szabályozni lehet majd a medveállatkák környezetét is.
Hosszú távon a medveállatkák elárulhatják, milyen módon lehet védeni a világűrben, az extrém hidegtől, a kiszáradástól, a sugárzástól a különböző biológiai anyagokat, pl. a növényeket, gyógyszerhatóanyagokat. Ezek az adatok rendkívül fontosak lesznek a hosszú távú űrutazásokhoz.
A medveállatkákat a SpaceX CRS-22 jelű szállítójárműve vitte az ISS-re, és június 5-én, szombaton dokkolt is.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
