420 millió éves növényi maradványokat találtak

Robert Gess, a Rhodes-i Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban azokat a növényi kövületeket elemzik, melyeket Dél-Afrikában találtak – számol be a Phys.org. A maradványok a korai devon korra datálhatóak, amikor kialakultak a ma is látható zöld kontinensek. Ez az egyik legfontosabb változás bolygónk történetében.

Az ordovícium korában, mintegy 480 millió éve a zöldalgák időszakosan alkalmazkodtak a vízi környezeten kívüli életmódhoz. A szárazföldek növények általi meghódítása egy rendkívül hosszú folyamat volt, az átállást bizonyító leletek igen ritkák. 2015-ben a szakértők a Mpofu-gát kibővítése során a korai devon időszakából származó, nagyjából 420-410 millió éves növényi fosszíliákat fedeztek fel.

Cyrille Prestianni, a Liège-i Egyetem paleobotanikusa és a csapat tagja szerint hamar kiderült, hogy különleges leletekre bukkantak. Ezek a legkorábbi növényi kövületek, melyeket Afrikában valaha feltártak, a maradványok ráadásul igen változatosak és jó állapotúak. A szakértők 15 fajt azonosítottak, ezek közül három korábban ismeretlen volt. A növények egyszerűek és kicsik, a legnagyobb példány 10 centiméter magas.

A mpofui maradványok arról árulkodnak, hogy milyen lehetett bolygónk, amikor a nagy növényfajok még nem fejlődtek ki. Ekkoriban még szinte alig voltak állatok, amelyek elhagyták a vizeket. Bár a most vizsgált növények primitívek, fontos lépcsőfokot jelentettek a zöld, állatokban bővelkedő világ kialakulásában.