Milyen környezetben élt Mitokondriális Éva?
A szakértőknek sikerült rekonstruálniuk, hogy milyen éghajlati körülmények között hagyták el őseink Afrikát.
Egy új tanulmányban Frank Schäbitz, a Kölni Egyetem munkatársa és kollégái azt vizsgálják, hogy milyenek voltak a klimatikus viszonyok az elmúlt 200 ezer évben Etiópiában – számol be az egyetem oldala. Az eredmények hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy milyen körülmények között hagyta el a Homo sapiens Afrikát.
A csapat az etióp Csev-Bahir-tó medencéjéből gyűjtött be tavi üledékmintát, a környéken korábban több emberi kövületet is feltártak. Az adatok alapján 200-125 ezer éve a térség viszonylag csapadékos volt, ami azt jelenti, hogy elég növényi és állati táplálék állhatott rendelkezésre az emberek számára Kelet-Afrika alacsonyabban fekvő területein.
125-60 ezer éve aztán a régió egyre szárazabbá vált, 60-14 ezer éve pedig különösen kevés volt a csapadék, igaz, ezen periódusok alatt is előfordultak rövidebb, nedvesebb időszakok. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi genetikai elemzésekkel, melyek szerint közvetlen genetikai elődeink 70-50 ezer éve, egy csapadékos időszak során hagyhatták el Afrikát.
A szakértők 2014. november-decemberében emeltek ki egy 300 méter hosszú furatot a Csev-Bahir-tó medencéjéből. A minta nagyjából 620 ezer évre nyúlik vissza. Schäbitz szerint a mag egyes szekcióinak köszönhetően rövid távú, az emberi élethossznál rövidebb éghajlati változásokat is mérni tudtak. Úgy tűnik, a helyi klímát főként a napsugárzás ingadozása befolyásolta.
A kutatók szerint a térség egykori lakói az idők során szélsőséges körülményeket tapasztaltak. Elképzelhető, hogy éppen ez a környezeti nyomás segítette a technológia fejlődését, a száraz-csapadékos ciklusok pedig őseink vándorlására is hatottak. Több olyan csapadékos időszak is volt az elmúlt 200 ezer évben, amely alkalmas volt Afrika elhagyására.