Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok
Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.
A 2011-es japán szökőár csaknem 16 ezer ember halálát okozta, épületeket, infrastruktúrákat döntött romba és a becslések szerint ötmillió tonna törmeléket söpört bele a tengerbe. Ennek egy részét, gyakran potyautasokkal együtt, egészen Hawaii, Alaszka és Kalifornia partjaiig sodorta a víz – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában, amelyről az MTI számolt be.
A Smithsonian Környezeti Kutatóközpont szakemberei 2017-ben 289 olyan japán tengeri fajt, köztük tengeri csigákat, tengeri rózsákat és rákféléket számoltak össze, amelyek távoli partokon bukkantak fel a cunamit követően.
A műanyaghulladékok felszínén utazva új területekre érkező idegen fajok kiszoríthatják természetes élőhelyeikről az őshonos fajokat, betegségeket hordozhatnak (a mikroalgák különösen nagy fenyegetést jelentenek), újabb terheket róva a már most a túlhalászat és a szennyezés sújtotta ökoszisztémákra.
David Barnes, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) ökológusa és a Cambridge-i Egyetem vendégelőadója szerint a jelenség növeli egyes fajok kipusztulásának kockázatát, miközben csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémák működő- és ellenállóképességét. A betolakodó fajok fenyegetést jelenthetnek az élelmiszerbiztonságra és az emberi jóllétre is.
A japán szökőár azt is megmutatta, hogy nagyon sok állat több mint hat évet, vagyis a korábban véltnél jóval hosszabb időt átvészelt az óceánon hánykolódva. A tengeren zajló invázió egyik elsődleges útvonala a Szuezi-csatornán át vezet a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe. A kutatók szerint jelenleg 455 olyan tengeri betolakodó fajt tartanak számon a Földközi-tenger keleti részében, amelyről úgy vélik, hogy a csatornán át érkezett, döntően műanyaghulladékon “tutajozva”.
Ezeknek a betolakodó fajoknak egy része átterjedt a Földközi-tenger középső és nyugati részébe, gyakran ismét műanyagszemetet használva közlekedési eszközként. Az őshonos fajok számára kulcsfontosságú élőhelyek elfoglalása mellett ezeknek az élőlényeknek egy része mérges vagy mérgező és egyértelmű fenyegetést jelent az emberi egészségre is. A szakemberek a Déli-óceánban is azonosítottak műanyaghulladékon érkező idegen fajokat, megcáfolva azt az elképzelést, hogy az antarktiszi hideg megálljt parancsol nekik.
A kutatók szerint a tengeri műanyaghulladékok mennyiségének elmúlt két évtizedben tapasztalt drasztikus megnövekedése miatt ma már több tízezer faj képes “bárhonnan bárhová eljutni, napok vagy évtizedek alatt”.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Mennyire tükrözi a valóságot, amit a természetfilmeken látunk?
A filmek legtöbbször egy idealizált, érintetlen, embermentes környezetet mutatnak be, a valóság azonban sajnos távolról sem ilyen tiszta.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
