Donát2025. február 17., hétfő
Tudomány

A Kárpát-medence szárazabbá válását vizsgálják szegedi kutatók

2021.06.17.NG
National Geographic Magyarország

Június 17-én van az ENSZ által 1994-ben megalapított aszály- és elsivatagosodás elleni világnap, a szegedi kutatók e napra időzítették közleményüket.

Forrás: SZTE

A Szegedi Tudományegyetem geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence szárazabbá válásának okait, társadalmi gazdasági következményeit. Kutatásaik rámutatnak, hogy az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes.

A sivatagok vészjósló mértékben terjeszkednek, és világszinten egyre nagyobb a szárazság. Több mint 145 millió embert – annyit, amennyi Franciaország és Németország lakossága együttvéve – fenyeget az otthontalanság veszélye, ami az elsivatagosodás miatt következhet be. Azonban Európára, azon belül pedig hazánkra vetítve a kérdést, az SZTE kutatói szerint összetettebb a kép.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt 200 mm-nél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint száz éves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 mm-nél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha sem mértek 200 mm-nél kevesebb csapadékot, a hivatalos rekord Szegeden 203 mm 2000-ben – mondta Dr. Rakonczai János, a SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora. A 20. században azonban tendenciózusan csökkent hazánkban a csapadék mennyisége, erről a professzor több tanulmányában is beszámolt.

Bár a tendencia az 1970-es évek közepétől 2 évtizeden át tartó szárazabb időszakot követően megváltozott, a csapadékeloszlás szélsőségesebbé is vált egyúttal. A szegedi kutatók a talajvízkészlettel kapcsolatos geoinformatikai rendszert fejlesztettek ki, amely a hosszabb távú csapadékviszonyok hatását tükrözi.

Nem az öntözés jelentheti a kiutat a szárazabbá válásból.
Forrás: Pixabay

„A Duna-Tisza közének vízhiányát egy olyan devizahiteles gondjához tudom hasonlítani, mint aki az utóbbi időszakban rendesen fizeti tartozásait, de a korábbi adóssága nem csökken.” – tette teljesebbé a képet Rakonczai János. Bár az öntözés egyes helyeken megfontolandó, ám sokkal hasznosabb és hosszú távon kivitelezhetőbb lenne, ha ehelyett a talaj víztartó képességét használnák ki a mezőgazdálkodók, mégpedig a mélyszántás nélküli gazdálkodással.

Dr. Barta Károly, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint, az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresnünk: míg az időjárás előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap „csapadéklenyomatát” is, ez pedig előrevetíti a növényzet aszálytúlélési esélyeit is.

A Tanszék több projektben éveken át működtetett olyan meteorológiai mérőállomásokat, melyek a klasszikus meteorológiai adatok mellett, 6 különböző mélységben mértek talajnedvességet is. A helyszínek részletes talajtani felvételezése után ezekkel nemcsak a nyers talajnedvesség-adatokat tudják szolgáltatni, hanem pontos, mm-ben kifejezett becslést is tudnak adni a vízhiányra akár rétegenként, akár a talajszelvény egészére.

Ma már tömeges az inváziós selyemkóró a Duna-Tisza közén (és sok más területen is) hazánkban.
Forrás: iNaturalist

A Duna-Tisza közén végbemenő szárazabbá válásért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás. Az, hogy melyik tényező milyen súllyal vesz részt ebben a folyamatban, jelenleg még nem kellően tisztázott tudományos kérdés. A területen nagyon sokan felhagytak emiatt a gazdálkodással, így viszont a táj növényzete is alaposan megváltozott, teret nyert például a korábban ritkaságnak számító inváziós selyemkóró.A hatalmas selyemkóró mezők nem csak a tájképet csúfítják el, de a gyorsan terjedő foltjaik kiszorítják az őshonos homokpuszta gyepeket, jelentősen csökkentve a biológiai sokféleséget. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai heroikus küzdelmet folytatnak e robbanásszerűen terjedő özönnövény visszaszorításáért. Sajnos nem sok sikerrel. Ez a faj ugyanis rohamosan terjed az aszályos évek által okozott gazdasági károk miatt felhagyott egykori szántókon, szőlőkön, és jól tűri a szárazságot. Tarackos gyökérzete akár 3-4 méter mélyen is képes a felszín alá szivárgó vizet hasznosítani. Ha a jövőben nem csak botanikus kertekben szeretnénk találkozni a Kiskunság különleges növényvilágával, hanem szeretnénk, hogy e tájak botanikai szemétdombbá váljanak, akkor tennünk kell valamit e folyamat ellen – világított rá egy már most is jelentkező, komoly környezeti problémára. Dr. Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője.

A klímaváltozás okozta átalakulásokról az egyetem kutatói kisfilmet is készítettek, és interaktív térképen lehet ma már megnézni az inváziós növények elterjedését is.
Azt persze egyelőre nem tudhatjuk, milyen lesz a Duna–Tisza köze 20 év múlva, de a környezeti és gazdálkodási változásokra nemcsak az elsivatagosodás elleni világnapon kell odafigyelnünk.

Hozzászólások

Parkinson-kór: ezért olyan nehéz a kezelés

Parkinson-kór: ezért olyan nehéz a kezelés

A Parkinson-kór ősidők óta velünk él, az elmúlt időszakban viszont egyre nő az esetszám.

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

A hópárducok ma Közép-Ázsia hegyeiben honosak, ám a jégkorszakban még az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területén is éltek.

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

A különleges anyagállapot vizsgálata hozzájárulhat a precíziós technológia fejlődéséhez.

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

A 120 ezer évre visszamenő elemzés szerint a ma meglévő vércsoportokhoz még a neandervölgyiek is hozzájárultak.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket