Az utolsó brit dinók lábnyomaira bukkantak

A legalább 6 különböző fajt képviselő állatok utoljára 110 millió éve jártak brit földön.

A Kent megyében lévő Folkestone tengerparti szikláin kerültek elő a nyomok, itt különösen erős a hullámverés, amelynek köszönhetően a parti sziklák eróziójával újabb és újabb kövületek bukkannak elő.
A Portsmouthi Egyetem paleobiológus professzora, David Martill elmondta, hogy most először bukkantak nyomkövületekre a folkestoni formáció nevű kőzetrétegben, ami azért különleges felfedezés, mert ezek lehettek az utolsó dinoszauruszok, amelyek brit földön jártak, mielőtt a területet hosszú időre beborította volna a tenger.
A kréta időszak korai szakaszában, 110 millió éve sokszínű volt Dél-Anglia dinoszaurusz-faunája, egyaránt jelen voltak a tankszerű páncélos ankiloszauruszok, a ragadozó theropodák, és a madármedencéjű ornithopodák.
A nyomkövületekre Philip Hadland, a Hastingsi Múzeum gyűjteményének kezelője bukkant egy 2011-es parti séta során, amikor fura, ismétlődő lenyomatokat talált a parti sziklarétegen, és gyanússá vált, hogy lábnyomok lehetnek. „Ez ellentmondott annak, amit a geológusok e kőzetekről tudtak, ám, ahogy az apály egyre többet mutatott a partszakasz szikláiból, egyre több és jobb minőségű nyomokat pillantottam meg. A tudományos közvélemény meggyőzéséhez azonban ennél többre volt szükség, így felkértem a Portsmouthi Egyetem szakembereit, hogy igazolják a felfedezésemet.” – mesélte Hadland.
A legtöbb nyom magányosan áll, ám van egy hat nyomból álló út is, amelyet egyetlen állat hagyott a járása során. Az elefántnyom méretű nyomok zöme az ezen időszaki kőzetekből ismert Ornithopodichnus nyomaira hasonlít, a kutatók szerint ezek az állatok lehettek itt a leggyakoribbak. A legnagyobb egy 80×65 centis nyom, amelyet egy iguanodon-jellegű növényevő hagyott. A Martill professzor szerint a dinók – ma élő utódaikhoz, a madarakhoz hasonlóan – valószínűleg kihasználhatták az egykori árapályzóna nyújtotta élelemkeresési lehetőségeket, esetleg vándorlásuk során járták e partokat.
A kréta időszak e szakaszában Nagy-Britannia legnagyobb részét már sekély tenger borította, de a lábnyomok alapján a folkestoni formáció kőzetrétege az árapályzónában születhetett, és még szárazulat lehetett ekkor. A felfedezés így azért is izgalmas, mert a korabeli brit földön élt utolsó dinoszauruszok hagyhatták, mielőtt még a területet teljesen beborította volna a tenger a következő 50 millió évre.
A nyomkövületek egy részét a Folkestoni Múzeum kiállításán lehet megnézni, a felfedezésről pedig a Proceedings of the Geologists’ Association szakfolyóirat számolt be.